Irodalmi Szemle, 2003
2003/6 - Tolnai Ottó versei (Egy sópárolóban menekült, USA-ceruzák, Signeponge)
Tolnai Ottó Egy sópárolóban menekült Varga Tündének Óriás fekete hullámok dagadtak Mint fekete paplanok dunyhák De mondom akár vízre is utalhattak Fel is készült a sós víz súlyos Ütéseire Össze fogják morzsolni mintahogyan ő Éppen összemorzsolt egy legyet De a kezére pillantva A légy szemét látta Minden egyes gyémántfazettában Ott emelkedtek a hullámok A fekete paplanok dunyhák Annyi utat járt de most nem tudta Merre térjen Azt sem hogy egyáltalán ki kell-e térnie Nem csak a légy szeme A marha szeme is mennyivel szebb Többet lát Több kiutat jóllehet egy sincs (A tagló alatt a kór kergeségében) Egy elárasztott sópárolóban menekült bukdácsolva Azt a lányt kereste most is mint annyiszor Aki errefele hintázott volt fél évszázada Félmeztelen Aztán egy kis szigetre úszott Vagy már azok a fekete hullámok Dobták oda arra a kis szigetre is Amelyen már csak egyetlen szál szőrt A fanszőr végül is olyanná lesz Mint a száraz fű Amelyen már csak egyetlen szál füvet Hagytak a szamarak
