Irodalmi Szemle, 2003
2003/4 - Polgár Anikó: A Nyugat Catullus-képe (tanulmány)
Polgár Anikó Nyugat Catullus-képe (Az integráció alakzatai) 1. ITÁLIAI ŐSLÉT ÉS DÉMONI KETTŐSSÉG A szellemtörténész Babits őserőt és „ős-zsenit” lát Catullusban: „a modern lírikusok közül sokan tekinthetnek reá, mint ősükre” - írja1, s „a kollektív szellemnek”, ill „a közösségek lelkének’ búvárlójaként2 állapítja meg, hogy Catullus megjelenésével „egy pillanatra Róma lelke és nyelve lett a világköltészet magasfeszültségű áramának vezetője és hordozója”. Hasonlóan vélekedik Kerényi Károly is, aki Iter Catullianum című esszéjében a catullusi költészet „hamis életrajzzá' való átalakítása ellen tiltakozott, s azt hangoztatta, hogy Catullus révén „bepillantás nyílik az itáliai lét és azon keresztül az emberi lét gyökeréig”? Mindketten kiemelik a catullusi líra démoni aspektusait is; az „örök démoni tartalmat ”4 elsősorban az Odi et amo kezdetű 85. c, ill. a nő kétarcúságát kidomborító 75. c hordozza. Az odi et amo érzésében Kerényi szerint az élet fájó és gyilkoló aspektusa mutatkozik meg: „Az élet, amely így játszik és így toporzékol, mindig ugyanaz a halálos ősvalóság.5 Kerényi fordítása elsősorban a 85. carmen „igeiségét” próbálja kiemelni, a két sorba sűrített nyolc ige ugyanis szerinte a költemény „időből-valóságát”, megmereví- tetlenségét példázza. Gyűlölök és szeretek. Hogy mért teszem ezt, ugye kérded. Mit tudom én. így van: érezem és öl e kín. Fordításával még így is elégedetlen: a „kín” főnév statikus elem, míg az eredetiben „csak tagolatlan, színtiszta idő” van. A catullusi költészetbe beleérzett ősiség változtatja Kerényi másik fordításában (73. carmen) „itáliaivá” a versformát. Kerényi nem a formai kérdésekről folytatott fordítói vitákhoz kíván hozzászólni, az ő formaváltása a catullusi költészet démoni kettősségét prezentálja: „ami itáliai, népi formájában csufondáros ériek volna, az Catullusnál a megörökítéssel azonos értékű megsemmisítés. A görög formától teremtett feszültségben merül fel igazán az itáliai élettartalomnak ott fájdalmas, itt gyilkos lényege.” 6 2. LATIN KIMÉRTSÉG ÉS SZECESSZIÓS BURJÁNZÁS Babits ezzel szemben a formát a költemény lényegének tartja7 Elsősorban
