Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - KÖSZÖNTJÜK A 65 ÉVES CSELÉNYI LÁSZLÓT - Gál Éva: A két világháború közötti csehszlovákiai magyar regény és Neubauer Pál (előadás)
Gál Éva Kisszámú regény sorolható ebbe a regénytípusba, egyfajta önértelmezés jellemző rájuk. A legkiemelkedőbb közülük kapcsolatban áll a kisebbségi mentalitás kialakulását bemutató regényekkel (Tamás Mihály Két part közt fut a víz). Fábry Zoltán elvárásának azonban ez a regény sem felel meg, éppen önéletrajzi jellege miatt, mivel nem képes bemutatni a teljes társadalmi spektrumot, túlságosan köti az egyén életútjára való visszatekintés. Életrajzi regényről az adott korszakban csupán egyről beszélhetünk, a Neubauer Pál által megírt Hubay Jenő zeneszerző, hegedűművész életrajzáról, Egy élet szimfóniája címmel. A regény abból a szempontból fontos a korabeli regények között, hogy Flubay Jenő a trianoni határok meghúzása után is igyekezett az egységes magyar nemzet eszméjét életben tartani a zene révén. 4.3■ mágikus realista regény A szlovákiai magyar irodalom két világháború közötti korszakának külön csoportját alkotják a polihisztorikus regények. Hasonlóan a polgári humanista irányzathoz, ezekben a regényekben is az emberi, humanista, polgári értékek őrzése hangsúlyos, ahogy ezt már más regénytípusoknál is láthattuk, ám hangsúlybeli eltolódás tapasztalható. A regények középponti problematikája a világot mozgató erők keresése, bemutatása. Jellemzőjük, hogy az eddig ismertetett regénytípusokhoz képest, az avantgárd irányzatok vonzásában megszületett regényeknél is erőteljesebben kísérleteznek az idő kezelésével és az elbeszélői módszerekkel egyaránt. Nem követik teljes mértékben a 19. századi nagyepikai hagyományt, inkább a 20. század első felében kialakult regényíró elbeszélői technikákhoz kapcsolódnak. A regényekre jellemző a motívumként megjelenő kisebbségi problematika, de nemcsak a szlovenszkói kérdések, hanem általánosságban tárgyalva a kérdést. Ebbe a regénytípusba Neubauer Pál regényei sorolhatóak be, ezen belül is A jóslat című. A Mi közöm hozzá? című munkát egyfajta előkészületnek, előmunkálatnak, kíséreltnek lehet tekinteni a későbbi mű megalkotásához. Ezen kívül a két regény között bizonyos összefüggés fedezhető fel, esetleg egy nagyobb koncepcióban (trilógia) való olvashatóságát feltételezve. A jóslat című regény minden egyes részletének különleges és fontos jelentése van. A mágikus realista regények fő jellemzője többek között a gazdag cselekményesség, a figurák tobzódása. A mágiát valamiféle világlátásként használják a regények. A jóslás, a szerelmi mágia jelen van a tárgyalt regényben. A mágikus realizmus írásmódját a kritika jellemző módon a posztmodernhez köti. A jóslat című alkotás viszont jóval a posztmodern előtt született, alakulástörténete inkább a modernhez köti. Bényei Tamás1 azonban nem zárja ki a spontán kialakulást a periferikus helyzetben lévő irodalmakban; a két világháború közötti szlovenszkói magyar irodalom ilyen jellegű volt. A regény értelmezhető esetleg olyan helyként, ahol a modern és a posztmodern kapcsolódik marginális helyzetéből adódó különlegessége révén. A mágikus realista regényre jellemző módon A jóslatbán a fantasztikum a regény világában természetesen benne van, onnan nő ki, nem pedig kívülről érkező.
