Irodalmi Szemle, 2003

2003/3 - KÖSZÖNTJÜK A 65 ÉVES CSELÉNYI LÁSZLÓT - Escorial avagy a Cs-tartomány (Szemelvények egy gyűjteményes kötetből) Rákos Sándor: Ének Babilonban, Petőcz András: Végtelen hömpölygés (48), Papp Tibor: Lássuk a főbe lőtt narancsot!, Esterházy Péter: Cselényi, Tőzsér (56)

Köszöntjük a 65 éves Cselényi Lászlót

legnagyobb francia írójaként tisztelt, az élők sorából hamar eltávozott, szénakazal hajú, bibircsókos orrú szerzőtől, megint csak hajdani jegyzeteim alapján, a következőket tudtuk meg: a kis biciklit ellenhatásnak szánta, ugyanis a kritikusok szociológusként tartják számon, ő viszont nem akarja, hogy beskatulyázzák. Ő író, egyszerűen író. 54 óta ír. Mióta Renaudot-díjjal jutalmazták Les choses című, kétévnyi munkával tető alá hozott regényét (135 oldal), azóta nagyon sokat zaklatják. Nem tartozik semmilyen iskolához, főleg esszéistákkal van jóban. Baloldali értelmiséginek tartja magát. Egy orvosi kutatóintézetben van állása: dokumentarista. Tiszteli Roland Barthes-t, hallgatta előadásait. Őt is sokat foglalkoztatja az önálló életet élő szavak sorsa. A Tel Quelt nem szereti, szerinte nagyon ünnepélyesen írnak. Eddig a szerző mondandója. Rendszeres és lassú munkával egy év alatt elkészítettük a könyv kétharmadának az első, még elég nyers fordítását. A munkát a hetvenes évek közepén vettem újra a kezembe s fejeztem be, majd végeztem el rajta a végső simításokat. A kis könyv magyar változata máig kiadatlan, húsz évvel ezelőtt több kiadónál megfordult, folyóiratoknál is, de senki nem merte elvállalni.

Március közepére megszületett Cselényi László első három, Párizsban írt verssora:

két csúcs között kifeszített cérnaszálon pók(háló)ként az életünk gamma sugarak, lékek a levegőben hétszer főbe lőtt narancs az út karmazsin porában.

Az első sor népi-realista képpel indul, miszerint pókként (vagy pókhálóban) lebeg az életünk. A következő sor gamma sugarai viszont merőben elütnek az első sor természetességétől, nos, ez az erős ellenpontozás kirívóan új az eladdig felépített Cselényi-világban, de költői logikáját dicséri, hogy a második sor levegője érzelmileg kapcsolatba hozható a két csúcs között-tel (ahová fölemeltük a tekintetünket) — s ebből adódóan a két sor összetartozása természetesnek tűnik. A gamma sugarak a halált jelentik, azaz: nem elég nekünk életünk számtalan baja, ami miatt főbe lőhetjük magunkat, itt vannak ráadásul a levegőt meglékelő gamma sugarak is. Ebből a pótterhelésből, ebből a lelki súlytöbbletből bontakozik ki az idegenbe szakadt, a kétségbeesett, az elidegenedett, a messzi út karmazsin porában vánszorgó gömöri narancs hétszeres főbe lövésének a logikája.

Ugyanebben az időben, azaz március közepén új francia irodalmi lap jelent meg: a Quinzaine Littéraire, melynek egyik legodaadóbb olvasója lett a franciával még nagyon kezdő viszonyban álló Cselényi, akinek akkori olvasatában a lap címéből kvinzain lett s belső használatra, közöttünk évekig az is maradt.

Április elején Woodschootenben, Hollandiában részt vesz az Evangélikus Ifjúsági Találkozón, ahol megismerkedik Cs. Szabó Lászlóval, Szabó Zoltánnal, Kibédi Varga Áronnal, Siklós Istvánnal, a szociológus Németh Sándorral és számos, Európa nyugati felén élő fiatalabb és idősebb magyar értelmiségivel. Ugyanitt április 7-én Nagy Pállal, Siklós Istvánnal, Cs. Szabó Lászlóval és Papp Tiborral irodalmi esten lép fel, és verseivel szép sikert arat.

Májusban meghal Gara László. A temetésén ott van Cselényi László is Jean Fóliáin, André Frénaud, Paul Chaulot, Emmanuel Clancier, Alain Bosquet, Jean