Irodalmi Szemle, 2003

2003/3 - Csáky Károly versei (Változatok, Ad acta, Hamis világ, Elesettként is magyarul, Örökkévalóság)

Változatok

(.Roncsol Lászlónak)

Csatlakozom, hozzád a csöndben:

vállalom zarándoklásaidat, s visszamegyek veled oda,

hol a folyók fakadnak. Először

arcomat mosom gyökér-ölelésből feltörő vízben.

Mosdótálam két tenyerem: tisztuljon benne születésem, mint évenként a tavasz.

Másodszor meg merítkezem némán

nap fölkelte előtt fo rrásu nkban

— mely medvenyomból buzog —

hogy morogni merjek sziszeg ők közt, ha ellenségünk nyakunkba szakad, s vesztegetnek idegen szavakkal árulók és janicsárok.

Csáky Károly

Harmadszor harmatot szedek harangvirágból boszo rká nyosa n, és leszek őszi rózsaszi ro m, ha felkél a szél.

Utolszor vizemet veszem szí k la repedésből hidegnél hidegebbet, hadd szokjanak fagyhoz is a hangok.

Végül

vízcseppé válók magam is, kutamba folyok a jegek elől: igyanak belőle, kik szomjaznak a télben.