Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - Gyüre Lajos: Maradék, Pacsirta (vers)
Gyüre Lajos Maradék szavak rengetege rejt, karcsú igekötő-szálfák, törpe kötőszó-zuzmók, százados tölgy-ragok, egyedül, állva kimúlok, csobogó képző-patakok, igék tengere, melléknév pariagát felszántó eke, szinonimák szivárványa, jelek fészek-melege, rabtartó névmás-bilincsen egymást kebelre ölelő éltető forrásom, kincsem, felcsipegetett szavaim, röptető madaraim, csak maradjatok társaim jóban- rosszban velem, egy tál-koszton ünnepeim, borom megosztom, nyájat terelő szíjas ostorom, tokmányom, csapófám, verőm, őr áll így a poszton időtlen időkig, míg áll az ostrom, így együtt, része az Egésznek Tűzkő szikrája moha-fészek, köveken kopogó patkó, lovak hámja, a tajtékot verő szügyellő, a sarló lágyan ölelő íve, ezüst villanása búzára hajló, a szájas szátva, a nyüst, a borda, vetélő csattogása, a csüllő, a motolla szele, mert ugyan van-e mása, maradása, ha nyüstölik az inast,
