Irodalmi Szemle, 2003
2003/3
A Madách-Posonium Kiadó új könyveiből Ardamica Ferenc: Dögkeselyű Az ismert prózaírót leginkább a novellái és elbeszélései tették ismertté. A valósághű, anekdotikus szerkesztésű magyar novella hagyományait követi. Történetei többnyire kisvárosi történetek, rendhagyó sorsú egyének, kurtizánok és csalódott szerelmesek. Ez utóbbiak különösen megbecsült szerepet játszanak nála, esetei, történetei már-már a pornográfia határáig merészkednek. Kötetében szinte a keresztmetszetét adja kisprózaírói munkássága legjavának. Az elbeszéléskötet az 1970-ben megjelent címadókötete elbeszélésével indul, s megtaláljuk benne a rendszerváltás előtt megjelent címadó kötete novelláját, az Anyám udvarlói címűt is, illetve a szerelmes történeteiről elhíresült Tejszínhabos halál című kötetének (1991), vagy a Szerelem nékül címűnek néhány darabját is. írásai kedves, kellemes percekkel kárpótolhatják az olvasókat. A kötethez Szeberényi Zoltán írt tartalmas utószót, melyben az életmű egészét felidézi. Tallósi Béla: Megégett tulipánok A Megégett tulipánok című kötet elbeszélései egy letűnt korról, egy ma már nem létező falusi közegről, közösségről szólnak. Olyan emberek a szereplői, akik a közösség által megszabott, íratlan erkölcsi törvények szerint éltek, akiknek az életét behatárolták az előítéletek, szokások, s a gyilkos szenvedélyek gyakran tragédiákba torkolltak. Babonákkal, hiedelmekkel, félelmekkel teli világ az, melyekkel a fiatal prózaíró megismertet bennünket. A régi paraszti világ hangulata idéződik fel az egyes történetekben, s nemcsak az események, hanem a beszélt népi nyelv eszközeivel felépített szöveg is hangulatossá teszi a nyelvi fordulatokban gazdag írói mondanivalót. Géczi Lajos: Újrakezdés A történelem elevenedik meg Géczi Lajos kötetében is. A kisebbségi magyarság 1945 utáni történelme idéződik fel a kötet lapjain, szinte 1944 nyarától, amikor a fegyverek már a „Kárpátok szent bércein” dörögtek, egészen napjainkig. A lappangó nemzeti türelmetlenség példái éppúgy elvonulnak előttünk, mint az iskolaalapítás gondjai, vagy 1968 forró nyara, következményeivel együtt. A nemzeti hovatartozás felelőssége vezeti az emlékező szerző tollát, aki tanárként, közéleti tényezőként, a kultúra elkötelezett képviselőjeként, a néprajz szerelmeseként sokak számára ismert. Történetei, emlékei, s a múlt minősítése egyaránt a magyarság iránti hűség példáiként jelennek meg a kötet lapjain. Vélhetően nemcsak a „keleti végek” olvasói számára jelent érdekes, élvezetes olvasmányt, hanem más régiók olvasói számára is. (dz) TALlASt itKl A Megégett tulipánok
