Irodalmi Szemle, 2003

2003/11 - A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL - Gyömbér Béla: Cselényi László „feladta” a leckét

A szerkesztőség postájából

mire, teljesen zsákutca-iskolatípus volt, azért a század végére elsorvadt. Sem a felső népiskola, sem a fiú polgári iskola utolsó 5., 6. osztálya nem bizonyult életképesnek. Lehet, hogy Gömörpanyiton a 19. század végén, a 20. század elején volt ilyen felső népiskola és ezt téveszti össze valaki a polgári iskolával. A fordító is tévedhetett. A krónika alaposabb áttanulmányozása bizonyára ezt fogja megerősíteni.

Környékünkön a 18. század nyolcvanas éveiben Rimaszombatban és Rozsnyón létesült felső leányiskola. Rozsnyón 1886-ban, de 1895-től már mint ev.polgári iskola működik. Sajógömörön 1884-ben nyitotta meg kapuit a polgári iskola. Alapítását a helybeli földesúr, Szentiványi Miklós 50 ezer forintos alapítványa tette lehetővé. Öccse, Szent-Iványi József 5 ezer forinttal támogatta az iskola megnyitását. Szent-Iványi Miklós végrendeletében további 40 ezer forintot hagyott az iskolára. A Szent-Iványi Miklós és öccse által alapított és támogatott ev.polgári iskola 1941-ig állott fenn. Újraindítására, 50 évvel ezelőtt, 1953-ban került sor.

Híres iskola volt, messzi vidékekről felkeresték a tanulnivágyó fiatalok. Növendékeinek 1/3-a az első világháborúig terjedő időszakban szlovák nemzetiségű volt. Az iskola a jelentős anyagi támogatások ellenére gyakran került nehéz a- nyagi helyzetbe. Mindezeket csak azért mondom el, hogy megcáfoljam a gömör- panyiti polgári iskola létezésének valószínűségét. Elképzelhetetlen, hogy a gömöri ev.esperesség, Sajógömörtől 3 kilométerre fekvő településen egy újabb polgári iskolát hozott volna létre, hiszen a sajógömörit is nehezen tudta fenntartani, működtetni.

Bencze Samu negyven évig volt a sajógömöri polgári iskola igazgatója. Szerkesztésében jelent meg minden évben az iskola évkönyve. Egyikben sem található még közvetett utalás sem, a gömörpanyiti polgári iskola létezésére. A pa- nyiti iskola létezését nem bizonyítja évkönyv, bizonyítvány, épület, de még a kollektív emlékezet sem. Sajógömörön például mindenki tudja, hogy hol volt a polgári iskola. Az épület ma is áll, az Alapiskola működik benne. Az idősebb rozsnyói őslakosok is tudják, hogy melyik épületben volt az ev.polgári iskola. Az 1897-ben épült szép épület ma is a közművelődést szolgálja: az egészségügyi iskola használja. Bizonyára még arra is emlékeznek, hogy az iskola falán volt egy egyszerű fekete tábla, rajta a következő szöveg: „E falak közt tett tanúbizonyságot szellemi fejlődéséről, mint ifjú leányka az a magyar Nagyasszony, aki a trianoni sötét éjszakában hinni és imádkozni tanította nemzetét: Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréne - a „Magyar Hiszekegy” szerzője emlékének emelte az Evangélikus Nőegyesületek Országos Szövetsége”. Az emléktábla leleplezésére ünnepélyes keretek között, a Kossuth-szobor visszaállítása után nemsokára, 1939. július 4-én került sor. Ismeretes, hogy a rozsnyói Kossuth-szobrot 1907. május 25-én állították fel, 1919. július 18-án a cseh legionáristák ledöntötték talpazatáról: 1939. június 25-én visszakerült a helyére, hogy 1945-ben újból ledöntsék. Akkor tűnt el az emléktábla is az iskola faláról.

Ilyen, illetve hasonló események más polgári iskolához is kapcsolódnak. A