Irodalmi Szemle, 2002
2002/10 - TALLÓZÓ - H. Nagy Péter: Identitásképző csataterek
Tallózó ha az én becsületes, hívő olvasóim is így akarnák. Azonban lehet, hogy ennyiben marad örökké ez a vers s követi példáját azoknak a verseknek, amelyeket én Magyarországon meg nem írhatok.” Uo. 1376.) 6. Kulcsár Szabó Ernő Ady-tanulmánya ezt a strófát idézi annak illusztrálására, hogy e poétikai szituációban „a beszéd irodalmon túli referencialitása a műalkotás életigazságát etikailag helyezte a szöveg fölé”. Kulcsár Szabó Ernő: Az „én” utópiája és létesülése. Ady Endre avagy egy hatástörténeti metalepszis nyomában. In: Újraolvasó. Tanulmányok Ady Endréről. 19. 7. Kovács András Ferenc fentebb idézett utószava a világban munkáló „asszonyi-női princípium”-ról tesz említést, azaz elvről, amelyhez nem rendelhető alak. I.m. 214. (Király István Ady-monográfiája is — ehhez hasonlóan — a szerelem princípium voltára hívta fel a figyelmet e vers: „Mindent elnyelő, mindent értető, kozmikus erőnek tűnt a szexuál-vallás hittételeiben a nemi szerelem”. Király István: Ady Endre I—II. Magvető Kiadó. Bp., 1970. 11/200.) 8. Földessy Gyula Ady-monográfiája szerint „Az asszony e sorok szerint is: a földi titkok legfőbb hordozója, ami (...) egyezik a goethe-fausti das Ewig-Weibliche az örök női megoldással." (Vö. az előbbi lábjegyzet állításaival.) Földessy Gyula: Ady minden titkai. Magvető Könyvkiadó. Bp., 1962. 95—96. 9. Érdemes összevetni a monológ Ady-féle típusát Babits bipoláris szintaxisú monológjaival, mely utóbbiaknak egyik kompozíciós elve a töredékesség. Vö. Rába György: Babits Mihály költészete. Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp., 1981. 449. 10. Földessy Gyula kontextuális ismertetése is a metonímiával hozza összefüggésbe Ady ezen versének néhány „gondolatkapcsolását”. I. m. 141. 11. Niklas Luhmann „szerelem-szemantikája” a következőket mondja e diskurzus működési szabályáról: „Szintén fontos az önreferencia elképzelése, a szerelem a szerelemért, amely rögzíti, hogy az intimitás területén a rendszereknek maguknak kell kitermelniük a kialakulásukat és további fennmaradásukat lehetővé tévő feltételeket. Ez annak a régi belátásnak a folytatása, hogy a szerelem maga szabja meg törvényeit, méghozzá nem absztrakt módon, hanem konkrét esetben és csak önmaga számára.” Niklas Luhmann: Szerelem — szenvedély. Az intimitás kódolásáról. Ford: Bognár Virág. Jószöveg Műhely Kiadó. Bp., 1997. 230. 12. Kulcsár Szabó Ernő: A kettévált modernség nyomában. A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. In: KSzE: Beszédmód és horizont — Formációk az irodalmi modernségben —. Argumentum Kiadó. Bp., 1996. 27—28. 13. A mű többféle változatban látott napvilágot különböző kiadványokban, a szövegközlések között jelentős eltérések figyelhetők meg. Vö: Vadai István: Lenni vagy nem lenni. EX Symposion 10—12. szám. 1994. 92—101. Vadai István filológiai munkájának fényében a következő kiadást vettem alapul: Domonkos István válogatott versei. EX Symposion 10—12. szám. 1994. Az elemzendő variáns tisztázatlansága olyan értelmezésbeli pontatlanságokhoz vezethet, mint Bazsányi Sándor Között (Domonkos István: Kormányeltörésben) című esszéjének esetében (EX Symposion 10—12. szám. 1994. 7—9-), amely többek között egy rontott sorra („ez nem lenni vers" helyett: „ez lenni vers") alapozza kijelentéseit. E részlet rontott közléseire egyébként Vadai István tanulmánya felhívja a figyelmet: „(Ez a hiba gyökerestül átértelmezi a verset, elegendő elolvasni azokat az értelmezéseket, amelyek erre a sorra, mint kulcsra alapozódnak!)” Vadai: I. m. 93. Sajnálatos módon Domonkos verseinek legutóbb megjelent válogatása is (Domonkos István: Kormányeltörésben. Válogatott versek 1958—1994. Ister. Bp., 1998) ismétli ezt a hibát, sőt át is tördeli a szöveget, megváltoztatva ezáltal annak strófaszerkezetét. 14. Vö: Csányi Erzsébet: Domonkos-tükör. Domonkos István költészetének kritikai megközelítései. EX Symposion 10—12. szám. 1994. 21—25. 15. Danyi Magdolna: Bevezető jegyzet a Kormányeltörésben című vers olvasásához. EX Symposion 10—12. szám. 1994. 10. 16. A refrénstruktúra nyitottságához: Danyi Magdolna: Az agrammatikus nyelvi modell. EX Symposion 10-12. szám. 1994. 12—13. 17. Thomka Beáta: Kihátrálás a világból, nyelvből. EX Symposion 10-12. szám. 1994. 1-2. 18. Ugyanúgy jó példa lehet minderre Garaczi Nincs alvás! című prózakötete, mint Kovács András Ferenc Oeurópai mars, Húsvéti kuruc rigmusa (stb.) című versei. 19. Vö: Kulcsár Szabó Ernő: Az elidegenített nyelv „beszéde”. Az avantgarde hagyomány kérdéséhez. In: Újraolvasó. Tanulmányok Kassák Lajosról, szerk: Kabdebó Lóránt—Kulcsár Szabó Ernő—Kulcsár Szabó Zoltán—Menyhért Anna. Anonymus Kiadó. Bp., 2000.17—33.; Bónus Tibor: Avantgarde, történetiség, szubjektum. A ló meghal a madarak kirepülnek értelmezéséhez. Uo. 106—135. 20. Kulcsár Szabó Ernő: I. m. 21. 21. Uo. 23.
