Irodalmi Szemle, 2002
2002/10 - IRODALMI NOBEL-DÍJ - Duba Gyula: A vad áradás (regényrészlet)
DUBA GYULA A vad áradás (Részlet a Téli áradás című regényből) 3. A Márton-napi búcsú A Ferencesek kolostorának tornyában reggel nyolc órakor felcsendül a primnek, a városi borkimérés kezdetét jelző harangszó. A városi kikiáltó nem sokkal később, régi szokás szerint magyar nyelven meghirdeti a Bannzeit kezdetét. Ősi törvény a Bannzeit, szigorúan betartják. Betűje szerint, amíg tart, a városi borosgazdák, a heirrigerek, a kocsmák és vendéglők, az alkalmi csehók és adózó borozók nem mérhetnek szeszes italt. Egyedül a város árusíthatja borát a Zöldház pincéjéből. A városi borisszák, akik csak erre vártak, a harangszót hallván elindulnak a Fő tér felé... Gyönyörűek Szent András havának vagy más néven Nyilas havának első hetei. Finom ködökkel kezdődnek a novemberi napok, hűvös, álomszerű lepel ül a városon, mely azonban hét óra után felszáll és nyomtalanul eltűnik. Bágyadt napsütésnek adja át helyét, hervadtan látszik ragyogni, mégis melegít. Könnyű utcai ruhában, felöltő nélkül járnak az emberek. A Csízió szerint a nap hossza tizedfél óra, míg az éj tartama tizenötödféL Hét óra után háromnegyeddel kél a nap. A Csízió naptára arról is tudósít, hogy 10-én Márton püspök napja, tizenegyedikén pedig Márton pápa napja van Az események szempontjából fontos körülmény, mert Márton köztudottan a város védőszentje. Nevét Mars hadisten nevéből eredeztetik, jelentése: „Mars istenhez hasonló”, azaz „merész, bátor”. Mittelhauser báró úgy véli, s Drábik pártelnök egyetért vele, hogy a jeles nap módfelett alkalmas arra, hogy a Városi Béke Napjává nyilvánítsák Ebből az alkalomból rendezik meg a Fő téren a Márton-napi búcsút. Gondterhelt és Zsembery Kolos, a költő a szűk Templom utca sikátorán jönnek a Fő térre. Bort még nem ihattak, a városban zárva tartanak a borozók, s a költő hangosan elégedetlenkedik. Meghívójukat a VáBéPá-tól kapták, Drabicius írta alá. Bediliztek ezek, mérgelődik Kolos, tisztára gyagyások, de ha búcsú, akkor ott bor is lesz! Kiöltöztek, igazán kirittyentették magukat. Kolos legfeltűnőbb jegye tarka nyakkendőjének ökölnyi csomója. Hamuszínű ballonját kigombolta, zászlóként lobogja őt körüL Égnek meredő, erős szálú üstöké drámaian kiemeli barázdás arcának, a magányos léleknek komor méltóságát. Gondterhelt szegett karimájú, elegáns szürke kalapján széles fekete szalag fénylik. Orkánkabátja alatt magas nyakú, szilvakék pulóvert, divatos garbót visel. Derűs arca szórakozott és várakozó. Az alkalomra némileg bohémkülsőt öltött Gondterhelt — Ezek filmesek... történelmi darabot forgatnak... — nyugtalankodik Kolos
