Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - A HETVENÉVES OZSVALD ÁRPÁD KÖSZÖNTÉSE - Duba Gyula: A teljesség lehetetlensége (esszé)
A teljesség lehetetlensége megismerésének korai szakaszában, szinte azokat megelőzve, „posztmodernül” viselkedik, amikor írásai anyagának, témául magát az írásmódot, az alkotófolyamatot teszi meg. A mítoszok iránti vonzalma korán, gyerekkorában kezdődik. Ebben a szerencsésen kezébe kerülő olvasmányai segítik. Durant A gondolkodás hősei és Gál György Sándor A zene története című művek termékeny szellemi kalandot jelentenek. Hozzájárulnak, hogy a táj-szülőföld élményvilága gondolati értékké minősüljön. Az eredményt munkák címe tükrözi! Kőország, Legenda az ifjúság vizéről, Az idők kezdetén, Bodrogközi szél, Gömörtől Párizsig, Az emberélet útjának felén... Romantikus árnyalatokat is érzünk a költői látás mögött. Az emelkedett szemléletnek szól, mellyel megtiszteli a múló időt. Az élet változásait becsüli vele, a művészet múltőrző szellemiségét. Az emlékezés kissé mindig romantikus, mert maga is csupán lehetőség! Mindezek alighanem a mítosz születésének folyamatát és módját jelentik. Cselényi emlékezéseit olvasva tapasztaljuk a szubjektív tárgyilagosság erejét. Nem idealizálja, s mégsem érzéketleníti el, drámaiságukban láttatja a tényeket. Önmaga iránt elfogult. Valóságszemlélete mégis kemény, illúziótlan, néha lágyítja az önérzet sérülékenysége, bár a megbántottság érzése inkább edzi tűrőképességét. Kétségtelen azonban, hogy a lírai-költői mítoszok mellett egyfajta személyes mítosz is épül körülötte, s ez nincs ellenére, támogatja azt! Ebből születik a „Cselényi-jelenség” fogalma. A lázas akarat örök nyugtalansága. Új, modern formát adni mindannak, amit megélt, korszerűen értelmezni a világot és önmagát. Minden megnyilvánulása ezt a célt szolgálja, amit gondol, állít és kifejez, s amit nem képes kifejezni, amit magában hordoz emésztő teherként vagy hiányosan, torzóként megjelenít. így lesz műve, sajátos törvényeivel és részeredményeivel, látványos és töredékes értékeivel, erényeivel és tagadhatatlan hiányosságaival végül is, ahogy ő állítja: mű az elképzelt és megíratlan Műről! Érezzük a romantikus pátosz ízét? Valami készül, ami teljes és mindennel terhes, amiben minden benne van, amit a költő tud és megélt, és amelyről maga is sejti már, hogy kivihetetlen, a Mű valóban megírhatatlan, mert ilyen Mű széthulló világunkban maga is csupán legenda lehet már. A nélkülözhetetlen 100 könyv (1998) sikerkönyvnek bizonyult. Veszik, keresik, talán már el is fogyott. Sikere oka lehet, hogy egyedi mű, de az is, hogy hiánypótló. A szerző 60. születésnapjára 100 számozott példányban külön is kiadta a Lilium Aurum Kiadó. Szép formában, kemény kötésben, Cselényi aláírásával. Anyaga érdekes teljesítmény, talán többet elárul szerzőjéről, mint interjút és vallomásos esszéi. Ismeretei méreteire nyújt betekintést. De gondolkodása magabiztosságát is felfedi, mellyel a világirodalom területein mozog otthonosan. Az ötletet Hamvas Béla A száz könyv című esszéje sugallta. A lehetőséget pedig az a tiszteletreméltó olvasmányélmény-tömeg támasztotta alá, melyet a magáénak mondhat, mint ismeretet és tényanyagot, s amely egyre gyarapodva benne feszül. Később látjuk majd, hogy könyve költészetének belső erőire és szellemi aktivitása nagyvonalúságára is fényt derít. Nem sokkal később másik könyvvel rukkol ki, A sámánénektől a posztmodern show-ig
