Irodalmi Szemle, 2002

2002/10 - IRODALMI NOBEL-DÍJ - Fónod Zoltán: Kertész Imre a magyar irodalom első Nobel-díjas írója

Irodalmi Nobel-díj Kertész Imre a magyar irodalom első Nobel-díjas írója

Lapzártakor (október 10-én) érkezett az örvendetes hír: a Svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte az idei irodalmi Nobel-díjat, A stockholmi bejelentés világszerte nagy visszhangot keltett, minthogy Kertész Imre művei németül, svédül és spanyolul is megjelentek az elmúlt években. Az indoklás szerint a 72 éves magyar író „munkásságában a történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait mutatja fel”.

Az akadémia indoklása szerint Kertész Imre munkásságában azt kutatja, „lehetséges-e még az egyéni lét és gondolkodás egy olyan korban, ahol az emberek csaknem teljesen a politikai hatalom alávetettjeiként élnek”. Kertész Imre számára — aki tizennégy évesen élte túl a poklok poklát — „Auschwitz nem véletlen, kivételes esemény, hanem végső, logikus fázisa annak a megalázásnak és rombolásnak, amelybe a modern világ az'emberi lényt veti”.

Az író 1929-ben született, Budapesten. Auschwitzot megjárva 1948-ban érettségizett, s előbb a Világosság majd az Esti Budapest munkatársa (1948—1950). 1951-ben gyári munkás, 1951 és 1953 között a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályán dolgozik. 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító. 1983-ban Füst Milán-díjat, 1989-ben József Attila-díjat, 1992-ben Soros-életműdíjat, 1996-ban Márai-díjat kapott. 1997-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Több német irodalmi díj tulajdonosának is mondhatja magát. 2000 májusában Herder-díjjal tüntették ki, majd 2001-ben tagja lett a német Becsületrendnek (Pou- le Mérite), amely a művészeknek adható legmagasabb németországi kitüntetés.

Kertész Imre óriási megtiszteltetésnek érzi, hogy a magyar írók közül elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. A díjat, a hagyományoknak megfelelően az Alfred Nobel halálának évfordulóján tartott ünnepségen, december 10-én veheti át. A díjjal az idén 10 millió svéd koronának (mintegy 1 millió USA-dollárnak) megfelelő összeg jár.

Kertész Imre prózaírói munkássága meglehetősen későn kezdődött. Negyvenhat éves volt, amikor első regénye, a Nobel-díj szempontjából meghatározó szerepet vállaló Sorstalanság című műve (1975) megjelent. A mű már megjelenése idején megérdemelt feltűnést keltett. Olyan szerző munkájaként fogadták, aki szuverén módon ismeri és kezeli a modern próza eszközeit, kiváló a szerkesztési készsége, s megnyerő a témakezelése. Olyan „lefutottnak” látszó témában, mint a zsidóüldözés és a koncentrációs táborok élménye, tudott újat mondani.