Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - Leck Gábor versei (emberi hang, Az idők remetéje, korrajz, első lépéseim)
Leck Gábor versei örökös hányinger költözött beleinkbe mi a megtagadott ükök unokái már nem kérdezünk a kérdés nem lételemünk forog a táj önmagába szédül homlokomon jégvirágok szirma kékül a csend törmelékei a fák alatt halomra szórva keresik az egészet a tökéletest nem a részmerevséget tetők bontják szárnyaikat a tiltás almája megint édesebb Lucifer épülő romjaidra újra elvezet lelkek bugyrában tegnap csattant pofonok heverésznek holnap kínok csírájává érn i szemünk mécses világa korommá válni készül nyelvünk az izzó kakastaréj szakadékba született
/
