Irodalmi Szemle, 2002
2002/7 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Csehy Zoltán: Erósz birodalmáról — öt tételben
KÖNYVRŐL KÖNYVRE si kötelességről írott értekezése, mely a közelmúltban Magyar László András (a kiváló orvostörténész, költő és műfordító) élvezetes fordításában jelent meg. A szexualitás Paulus Zacchias művében sajátos szimbiózisát adja a természettudományoknak és a lelki tartománynak: alapjában véve orvosi szakmunka (Zacchiast tartja az orvostörténet a törvényszéki orvoslás alapozójának), ám sokkal több ennél, hiszen a teológiából kibomló létezésesztétika és erkölcstan sajátos variánsa is egyben. A házastársi kötelesség mindemellett jogi vonzato- kat is implikál, hasonlóan az antik Szolón hasonlóan részletekbe vágó törvényeihez. A házasság, lévén, hogy a katolikus egyház egyik legnagyobb szentsége, nagyrészt a bűnös vágyaktól is hivatott védeni amellett, hogy lényegileg Krisztus és az egyház lelki házasságának földi reinkarnációja. A mai olvasó számára elképesztően hathat olykor egy-egy részletező fiziológiai leírás (pl. az aktus előtti izgalmi állapot testi jegyeiről) és a teológiai indokoltság egybevetítése. Ez a regiszterkeverésnek ható nyelvi változatosság már-már esszévé nemesíti Zacchias művét. A nemi aktus megtermékenyülés-centrikus, szaporodásközpontú, mely világos célt szab az emberi lét folyásának, s épp ezért pirulás nélkül kell előszámlálni egyházjogilag és orvosilag a legmegfelelőbb testhelyzeteket. A demonstráció nélkülözhetetlen kellékei az antik erotikus költészet gyöngyszemei, kivált Martialis versei. Az irodalomhoz nemcsak e tekintetben lehet köze Zacchias tudományos opusának. Ha pl. elolvassuk a következő szakleírást, már-már az a képzetünk támadhat, hogy egy sikamlós erotikus (kissé talán pornográf) novellát olvasunk: „...testük egyes részeit véletlenül fedetlenül hagyva mutogatják, keblük és csecsük felhevül és duzzadni látszik, élénkebbek lesznek a szokottnál, arcuk kipirul, csillog a szemük..." Zacchias rendszere eredendően férficentrikusnak hat, hiszen még a férj félénkségét is a nőnek kell megszüntetnie, s nem szabad férjétől követelőznie, illetve a férjnek jóleső aktusok számát, módját, idejét a maga igényeihez igazítania a mértéktelenség démonának engedve. A gyönyör minden szókimondás ellenére alárendelődik a nemzésnek. Komoly teológiai vita bontakozott ki például arról, hogy vajon a nő hanyatt vagy hason feküdjön a férfi alatt. A hanyattfekvés számított a legtermészetesebb pozitúrának, mígnem a hason fekvés során az élvezet nagyobb, hiszen egyéb bujaságokra is alkalmat ad (csók, simogatás stb.), s ezáltal a gyönyör veszélyeztetheti a nemzést. A nő aktív pozícióit nem pusztán teológiailag tartották elítélendőnek, de - természetesen komoly szaktekintélyekre hivatkozva - azért is, mert betegségek okait, valamint a fogamzás lehetetlenségét látták bennük. Sajátos problematika a női mag létezése: a magvak összetalálkozása adja a megfogant magzatot. A maszturbáció vagy a spontán éjjeli magömlés halálos bűnként való definiálhatósága abból a tudós démonológiai feltevésből származott, hogy a szabadjára került magot a sátán felhasználhatta, amikor lopott ondót felhasználva szeretkezett bizonyos romlott ágyasaival, miközben a gyönyör intenzitását is fokozta, ezzel is ellenszegülve isten akaratának. A termékenység szempontjából kitüntetetten fontosnak látszott a mag kihűlésének problematikája: a túl hosszú hímtag átka is ez, hiszen ilyenkor a sperma kénytelen hosszabb ideig haladni, s végtére alkalmatlanná válik a megtermékenyítésre.