Irodalmi Szemle, 2002
2002/6 - A POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ - Németh Zoltán: Viszonyítási pont...
A Posonium Irodalmi és Művészeti Díj 2001. évének díjazottjai sokatmondó, hogy a legutóbbi három Tőzsér-verseskötet mindegyike egy-egy tulajdonnevet visel címként, illetve címében. A Mittel Ármin nevet értelmezései leginkább a közép-európaiság, pontosabban a kelet-közép-európai lét abszurditásai felől közelítették meg. A Leviticus névbe egy izgalmas kettősség írja bele magát a héber genealógia felől a törvényre és az égi küldetésre, a latin leviter tő felől pedig a könnyedségre és a lebegésre következtethetünk. Euphorbosz Homérosz Iliászában is szereplő trójai katona, de azért válik érdekessé neve, mert annak a léleknek volt egy emberi élet erejéig tulajdonosa, amely Hermész fiától egészen Püthagoraszig, az ismert görög filozófusig vándorolt, s ekként az értelmezés hatalmát (Hermész), a lélek állhatatlanságát, a testváltogatást, s az identitás folyton változó tartalmát (Püthagorasz) demonstrálja. A Finnegan halála kötet címe James Joyce elhíresült, utolsó regényére utal, a Finnegans Wake-re, pontosabban annak címadó szereplőjére, a régi dublini kupié részeges építőmesterére, „aki leesett az állványról, meghalt, amikor azonban a komák összevesztek a halottvirrasztás alatt, és whyskis poharakat hajigáltak egymáshoz, s egy csepp a halott arcára cseppent, Finnegan felült a ravatalon”. Azaz Finnegan nevébe a halál és a halhatatlanság alakzatai egyaránt beleírják magukat, az állhatatlanság témáját a végső kérdések közelébe vezetve. Tévedés lenne azonban azt hinni (mint azt a cím alapján sejthetnénk), hogy Tőzsér kötete csak a Finnegan név kiterjesztésében lenne érdekelt. Éppen ellenkezőleg. Ritka az olyan verseskötet, amelyben ennyi név gyűlne össze. Óriási tudásanyagot bányászott elő Tőzsér, s ezáltal olyan utakat, ösvényeket nyit a kötetben, amelyeket követve kivételes szellemi kalandban lehet része az olvasónak. Ebben a kalandban azonban talán csak az az olvasó vehet részt, aki kivételes műveltséggel rendelkezik: a kötet megoldásai arra engednek következtetni, hogy Tőzsér szándékosan, tudatosan szegül szembe azzal a 90-es években általánossá tett eljárással, amely a verset az élvezet, a játék, a banalitások, a populáris regiszterek terepévé tette. Kétségbeesett kísérlet arra, hogy visszacsempéssze a metafizikát a lírába, egy érvényes, kiegyensúlyozott, „klasszikusnak" tűnő versnyelv által. A nevek ennek az erőfeszítésnek a szolgálatában állnak, s nyerik el szerepüket. Olyan útjelzők, amelyek az egyetemes tudás és műveltség terepére vezetik olvasójukat, azt az olvasót, aki önmagával szemben is igényes, aki élvezi a költészet kihívásait, aki nem elégszik meg saját olvasatának korlátaival, aki mindig korrigálja a jelentésadás műveleteit, aki utánakeres és utánaolvas, aki figyelmesen és egyúttal óvatosan olvas, aki élvezi saját határozatlanságát, aki számára a vers önértés és önértelmezés... Tőzsér Árpád kötete méltó fejezet a költő életművében. Viszonyítási pont önmaga és a kortárs költészet számára is. Németh Zoltán A Tanár Úr... Turczel Lajos életművéről, munkásságáról A tudós életművét méltatni, cikkek, tanulmányok százait, vagy akárcsak könyvek, antológiák sorát érdemben ismertetve felsorolni, többórányi, alapos
