Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - Csáky Károly versei (Mese helyett, Vigasz, Fohász, Vakhit)
Csáky Károly versei a fák, kikben fészket rakott az idő, és kikelt a fájdalom, hogy suttogjon a csöndről őszi szüret előtt. (2000) Fohász (Egy régi munkatársnak) Uram, Te sosem kényszerítettél bennünket, hogy kövessünk téged mindenáron, s kössünk törékeny békét veled. A te törvényed másképpen szól. Uram, Te nem kívánod, hogy ültessünk virágot szeretetünk jeléül befagyott folyók fölé; ölelkezzünk ökölbe rándult tagjainkkal, kezet fogjunk ostort szorongatva is. Uram, mondd s mondasd el mindennap az igét, világosítsd meg gyakran a mi elménket, hisz sok itt az álruhás hívő, a kabátforgató bitang, és nem pirulnak a hamis próféták
/
