Irodalmi Szemle, 2002
2002/3 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Csíkány Andrea: Értékközvetítés irodalomban és nyelvben
KÖNYVRŐL KÖNYVRE tuális réteg kisvárosokban él 1918 előtt, közülük néhányan tartózkodtak csak átmenetileg nagyvárosban. Bachát sokáig él Budapesten és a „nagyvárosi” szlovákok ábrázolója lesz Először számára is idegen a város, de sok ismeretségre tesz szert, s megismeri környezetét, aminek krónikása lesz. Az Értelmiségi küldetés és a falu újjászületése a dualizmus korának irodalmában című tanulmány szerzője Ábrahám Barna. A XIX. század második felének hazai prózairodalmát és a sajtót elemzi aszerint, hogy milyen küldetéssel jelenik meg a korabeli falusi értelmiség. Szlovák, magyar, román szerzők műveit veszi alapul az egyházi, iskolai és gazdasági témaköröket figyelembe véve, mert ezek jelentették a korabeli falvak modernizációját. Közép-Kelet-Európában az egyes nemzeti irodalmakban hasonló történelmi, erkölcsi és politikai értékek jelennek meg. Az említett irodalmakban a papoknak, tanítóknak és ügyvédeknek volt hasonló szerepkörük, akik a falu fejlődéséért voltak felelősek. G. Kovács László írása Az első Szlovák Köztársaság kulturális életének ideológiai alapjai címmel, az 1939-től 1945-ig terjedő időszakkal foglalkozik. A társadalmi élet ekkor bonyolult volt, maximálisan a hatalom ellenőrzése alatt áll. Az írásjelhasználat kérdései A szegény kisgyermek panaszai című Kosztolányi-kötetben című tanulmány az írásjeleket a stílusirányzatok szerint dolgozza fel. A szerző, Németh Zsuzsanna e jelek gyakoriságát és funkcióját vizsgálja, s felhívja a figyelmet a vesszőre, mivel Kosztolányi az írásjelek közül ezt használja a leggyakrabban. Miért olvassunk kortárs irodalmat?— teszi fel a kérdést Vörös István tanulmánya. A szerző az irodalom fogalmát elemzi és megállapítja: „Az irodalom az, amiben, tartalmától függetlenül, ott a derű.” És az „irodalom az, amit olvasnak”. A továbbiakban az olvasó és az irodalom kapcsolatának néhány vonatkozását tekinti át a kortárs irodalom alapján, amelyben az önmegismerés, a szabadság érzése, a valóság és az alkotói világ megismerése a fontos. A kortárs irodalmat nehezebb olvasni, mint a klasszikust, bár nyelve közös az olvasó nyelvével. A kortárs irodalom azért érthető nehezebben, mert értelmezését még nem tanultuk meg — állítja a tanulmány szerzője. Hegedűs Attila: Van-e felelősségük a nyelvészeknek? című tanulmányában a „természetesen, hogy” típusú szerkezetvegyüléseket elemzi. Kontra Miklós és Grétsy László véleményére hivatkozik, aztán felteszi a kérdést: akadályozza-e a kommunikációt a fenti szerkezetvegyülés? A kérdésre a válasza nem, de a Grétsy-féle megközelítést tartja elfogadhatónak, miszerint a rendszer felbomlásáról van szó, s ez akadályozza a megértést és a kommunikációs értéket. Zimányi Árpád: Értékőrzés a nyelvművelésben az ezredfordulón című értekezése a nyelvművelés három fő céljának kifejtése után a nyelvművelés feladatait fogalmazza meg. Az élő nyelv kutatását és leírását a tudományosan megalapozott vizsgálatok elé helyezi, szociológiai indíttatású élőnyelvi vizsgálatokra utal, s röviden értékeli a nyelvhelyességi problémákat. Szó esik a tanulmányban a határon túli magyarság nyelvi különfejlődéséről, arról a különfejlődésről, hogy egy központú vagy több központú-e a magyar nyelv. A tárgy jelölése a magyar és a mordvin nyelvekben című tanulmány a tranzitivitást elemzi, amely az igének általános grammatikai jegye. Szerzője,
