Irodalmi Szemle, 2002
2002/3 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Csíkány Andrea: Értékközvetítés irodalomban és nyelvben
KÖNYVRŐL KÖNYVRE értékeket, amelyek gyökerei már az ókori világban is fontosak voltak, akár a sumer költészettel, az ókori görög szemlélettel, a középkori céhek igénytudatával vetjük össze gondolatait. Az univerzális humánum szólal meg általa, s ez az, ami oly becsessé teszi. Amikor viszont akaratlanul is a korának adóz, abból indul ki, sajátos ellentmondásokba keveredik, amelyeket éppen az általa követelt igényességgel kell értelmezni és elbírálni. (Kalligram Kiadó, 2001) CSÍKÁNY ANDREA Értékközvetítés irodalomban és nyelvben (Egy besztercebányai nemzetközi konferencia anyagáról) Ez volt a címe annak a nemzetközi tudományos konferenciának, amelyet a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Karának Finnugor Nyelvek Tanszéke rendezett 2000. október 4-én, és amelynek anyagát ugyanolyan címmel 2001-ben meg is jelentette a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének támogatásával. A konferenciát Alabán Ferenc, a Finnugor Nyelvek Tanszékének vezetője nyitotta meg. Ez a bevezető a konferencia anyagának £7őí2rójaként jelent meg, amelyben a tanszékvezető azt fejtegette, hogy az akkor hároméves tanszék második nemzetközi konferenciáját rendezte meg, s fogja ezt tenni mindig az új akadémiai év kezdetén, mintegy szakmai tanévnyitóként. Hangsúlyozta a hazai és külföldi partnerekkel való együttműködés fontosságát, a kutatási programok és témák sokszínűségét, az értékközvetítést, amely a nyelv és irodalom kereteiben történik. A konferencia irodalmi és nyelvészeti témái főként a különböző hangsúlyú szlovák—magyar kapcsolatvizsgálatokon alapulnak, amelyek szorosan összefüggnek a tanszék által felvállalt kutatási programmal. A konferencia első előadója L. Erdélyi Margit volt, Értékalakzatok az epikai műben című előadásával. Konkrét mű értékalakzatait, Závada Pál: Jadviga párnája című regényét elemezte az analizáló és szintetizáló technikák érvényesítésével. A tanulmány először a mű sikerességének okait keresi, hogy miért csábítja a vizsgálódó olvasót az alkotás. A mű az elidegenedés regénye, egy kis közösség, s azon belül egy családi tragédia rajza. A regényt a tanulmányíró az esztétikai minőségek és kognitív ismeretek szemszögéből elemzi, mert mindkét aspektus meghatározója Závada Pál alkotótevékenységének. A regény naplószerű, de az epikai elemek mellett lírikus és dramatikus elemeket is tartalmaz. A tanulmányíró szerint az elbeszélő alapállása az előítéletmentességre, a toleranciára épül, hangvétele pedig személytelen, közömbös, néha ítélkező. A mű líraiságát az érzelmek, hangulatok és felfokozott indulatok kibeszélésének tulajdonítja L. Erdélyi Margit, a továbbiakban kiemeli a szöveg interkulturális elemeit, amelyek javarészt a Magyarországon élő szlovákok életéről adnak számot. Szelestei-Nagy László a Láncszem Bél Mátyás bécsi kapcsolataiban című
