Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - FÓRUM - Simon Szabolcs: Tények és irányok
FÓRUM más nyelvekből származó szavak, kifejezések gyakori előfordulását említhetjük meg (vö. pl. Mistrík 1985:462, Jacko 1992:20). Néhány neologizmus az Új Szóból: rendőrtelenül, csendőrpertu ’hatalmával- visszaélő rendőri eljárásmód’, cselgáncskrónika, haláljel, ellenrakéta-rendszer. lépfenepánik; más nyelvekből átvett szavak: energia biznisz, izolacionizmus'közösség önmagába zárkó- zása, elkülönülése’, medializáfi, domesztikál, lobbisták. Az utóbbi szó azért is érdekes, mert motiválhatta a szlovákban meglevő lobbisti minta is, amelyhez hasonló a többes számban használt zvrchovanisti, ilL spoločnoštátisti okkazio- nális elem. Az elsőként említett szlovák szó, a zvrchovanisti olyan politikusok csoportját jelöli, amely az ország függetlensége mellett tette le a voksot; a spoločnoštátisti pedig olyan személyek megnevezése, akik a közös csehszlovák államot szerették volna megtartani. A szlovákiai magyar sajtó nyelve eltér a magyarországitól egyebek mellett abban is, hogy — érzésem szerint — jóval kisebb számban fordulnak elő benne neologizmusok. Egyébként az elhangzott példák közül egy sem fordul elő az Új szavak és jelentések 1997-ből (Kiss Gábor-Pusztai Ferenc, 1999) c. szótárban. A magyarországi energlabizn tsszel párhuzamos összetételeket azonban találhatunk benne, pl. energiaár-kompenzáció, energiafillérek, energiakoktél, energiaszolgáltató (vö. Kiss-Pusztai 1999:44). A szlovákiai magyar lobbistákhoz pedig szintén hasonló a magyarországi lobbicsoport. További ide tartozó, azaz általánosan minden nemzeti nyelvre jellemző jegyként említhetjük a nem standard elemek funkcionális előfordulását, emellett kevésbé jellemző jegyként nyelvjárási és egyéb alakváltozatok jelentkezését. Például: „Az országos közgyűlés előtt megkérdeztek, hogy vállalnák-e (sic!) szerepet egy megújuló Csemadokban, Elvégre a mi kenyerünkről van szó, nem az övékéről.9 A sajtónyelvi regiszterek elemeinek második típusa (2) csak a Szlovákiában megjelenő magyar nyelvű sajtóorgánumokra jellemző. Ide tartoznak a különféle kontaktusjelenségek, amelyeknek az előfordulását a szlovák nyelvnek a magyarra való hatásával magyarázzuk. Ezek csoportja természetesen belül tovább tagolódik. Ide tartoznak például közvetlen kölcsönszck mint a Jednota ’fogyasztási szövetkezet’, inventúra ’leltár’; jelentéskölcsönzések, mint amilyen az akció ’kulturális rendezvény’, a brigád ’társadalmi munka’, a harmonogram ’ütemterv’; tükörszik, ilyen a hozzáadottérték-adó ’általános forgalmi adó’, alapiskola ’általános iskola’, szaktanintézet’ szakmunkásképző’; tükörkifejezések ipari cikk , Magyarországon: iparcikk, politikai szubjektum ’politikai elit’, Szlovák Nemzeti Tanács ’szlovák parlament’; lexémacsere. községi hivatal ’polgármesteri hivatal falun’ kategóriába tartozó változatok stb. (Lexémacseré- vei a tükröztetés „kalkolás" egy sajátos altípusát, a puszta szerkezetkölcsönzési jelöltük.) Előfordulnak olyan típusú nyelvi elemek, amelyek előfordulásának gyakoriságában a magyarországi sajtóbelihez képest jelentős eltérés van. Ezek között megemlíthetjük a tőzsde és az akció szavakat (vö. Simon 1998a). A kontaktusjelenségek egyéb kategóriáinak jellemzésével máshol részletesebben is foglalkoztam (vö. Simon 1998b:126-128). A magyar standard szlovákiai változatainak szempontjából éppen ez, a második csoport, azaz a szlovák hatásra létrejött nyelvi egységek csoportja fontosabb.
