Irodalmi Szemle, 2001

2001/10 - Paul Badde: Zvi Kolitz (beszélgetés)

Zvi Kolitz

egy barátomat, aki ki tudja silabizálni a héber írást. A lap nyilván megsárgult az idő folyamán: olyan szürkén jött át, hogy szinte érezni rajta a levéltár porát, ahol évtizedekig állt. Minden oldalon kövér festékfoltok díszelegnek. A lapok felhősek, hol túl halványak, hol túl sötétek, itt-ott hiányosak, de az egész egyértelmű: „JOSZL RAKOVERS VENDUNG TSU GOT" — és rögtön alatta a Dertseylung (elbeszélés) szó. Lejjebb pedig: „Spetsial far »Di Yidishe Tsay- tung" fun Zvi Kolitz”. A következő bekezdés kiolvashatatlan, utána viszont világosabban, bár töredékesen, ez áll: „In eyner—shever Geto, tsvishn hoyens fun farsamelte shteyner un mentshliche beyner, iz gefunen gevorn-der folgender testament, geshribn fun a Yid..." Majd alább, már teljesen tisztán olvashatóan: . Varshe, dem 28st April 1943- Ich, Joszl dér zun fun Dovid Rakover fun Tamopol, a chossid f un Gerer Rebn un opshtamiger fun di tsadikim, gedolim un kedushim fun di mishpoches Rakover un Maysels, shrayb di dozige shures ven di heyzer fun Varshever Geto zenen in fiamén..."

Ennyi elég volt. Lateur atya fölkereste a Buenos Aires-i úgynevezett zsidó negy'ed egyik utcájában, a Calle Pasteurben lévő könyvtárat, egy bizonyos „jó Senora Elena” segítségével rábukkant, sietve csinált belőle egy másolatot, részenként, úgy, ahogy találta, elfaxolta nekem Németországba.

Néhányr nappal később befejeztem a cikkemet; aznap este meghalt a bátyám. 1993. április 23-án. pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung magazinmellékletében megjelent a Zvi Kolitzról és Joszl Rakoverról szóló írás első változata

New Yorkban Kolitz boldogan fogadta, hogy szerzősége végre egyszer s mindenkorra tisztázódott. De még negyven nap sem telt el, amikor Chaim Be’er. a népszerű író cikket közölt a Ha aretz c ímű napilapban arról, hogy a Joszl Rakover beszél az Istennel, a holokauszt legmegrendítőbb írásos lenyomata, sajnos hamisítványnak bizonyult. Ugyanakkor Frankfurtban az Olvasói Levelek rovatban Jokl asszony levelét közölték Jeruzsálemből, melyben dühödten és határozottan tiltakozik az általam elkövetett plágium és az ő „eredetijének” meghamisítása ellen. Röviddel ezután az egész novella teljes másolata megérkezett postán Buenos Airesből.

Közben egy ismerősöm mutatott egy mai középiskolásoknak szóló hittankönyvet, melyben részletek szerepeltek a szövegből, amely Joszl Rakover „zsidó hitvallása, amely'ben a haszidok szellemisége tükröződik”. Ott volt a szemem előtt. egy' tankönyvben, melyet hónapokkal azelőtt hiába kerestem, és sosem láttam — ott volt. ha részletekben is, hibás szerzőmegjelöléssel, és egy hozzá kapcsolódó „feladattal": „Jellemezd az írásból kirajzolódó hitet. Hasonlítsd össze a szöveget azzal, ahogy' Karamazov Iván perlekedik Istennel. Tekinthetjük-e Joszl Rakovert modern Jóbnak?"

A minap került a kezembe egy szöveg ezzel a c ímmel: „Joszl Rakover imája, mely'et végrendelete részeként írt a lángoló varsói gettóban”, s benne ilyenek: „Uram. azért jöttem a világra, hogy higgyek Benned... Ám Te mindent megtettél, hogy' elveszítsem Benned a hitemet... Olyanná teszel, mint a veszett kutyák elé vetett húscafat, megjelölsz engem a szégyen bélyegével..." Yitzhak Rabin meggyilkolása után a Jerusalem Post ugyancsak idézte „Yossele