Irodalmi Szemle, 2001
2001/9 - FÓRUM - Alabán Ferenc: A műfordítás — irodalmi fenomén (értekezés)
A műfordítás - irodalmi fenomén jelölésére. Elindították azt a fejlődést ezen a téren, melynek eredményeképpen a magyar helyesírás végül is a betűkapcsolatok (mássalhangzóknál) és a mellékjeles betűk (magánhangzóknál) kombinációjánál állapodott meg. A huszita bibliafordítást a 16. században további, olykor csak szintén részleges bibliafordítások követték. A mohácsi csata (1526) után a belviszályok és a bizonytalanságok következtében külföldön, Krakkóban és Bécsben sorra jelennek meg a magyarra fordított Biblia részei és más világi szövegek. Szent Pál levelei magyar nyelven Komjáti Benedek fordításában 1533-ban, az újszövetségi négy evangélium (Új Testamentum) Pesti Gábor fordításában 1538-ban jelent meg. Pesti a fordításhoz alapszövegként az Erazmus-féle Nóvum Testamentum-kiadást használta fel. Ahol ez nem tért el a Vulgata szövegétől, ott a korábbi szentírás-fordításokból (Müncheni kódex, Jor- dánszky-kódex) is merített. Pesti úttörőnek érezte magát az erazmusi tanácsok követésében; azért írt magyar nyelven és fordította az idegen nyelvű szövegeket, hogy bebizonyíthassa: a magyar nyelv is van olyan rátermett, mint a latin. A humanista író nemzeti irodalmi és nyelvművelő feladatát határozott tudatossággal az ezópusi mesék fordításával (Esopus fabulái, 1536) is bebizonyította. A szintén erazmista tudós, Sylvester János, ekkor írta az első magyar nyelvtani vázlatot (Grammatica Hungaro-latina, 1539), melyben dicséri a magyar nyelvnek a latinnal való összehasonlítása során tapasztalt erényeit. Ez vezette arra, hogy lefordítsa az Új Testamentum-ot (1541). Ha nem is a teljes, de legalább az újszövetségi rész így jelenhetett meg magyar nyomtatásban, alig pár évvel Luther német Bibliája után. A teológiai irodalom az említett időszakban már javarészt magyar nyelven is hozzáférhető, a vallási értekezések száma is aránylag magas. A Biblia első teljes magyar változata Károlyi Gáspár fordításában és gondozásában jelent meg 1590-ben (Vizsolyi Biblia), melynek nagy jelentősége volt a magyar irodalmi nyelv fejlődésében Ez a fordítás latin forrásra támaszkodott, de tekintetbe vette a héber, illetőleg a görög eredetit is. Nem sokkal később (1605—1607 között) Káldi György is lefordította a Bibliát (Szent Biblia), amely csak húsz évvel később, a barokk idején, 1626-ban látott napvilágot Ez a fordítás a Vulgatát használta forrásul. Szépen folyó egyenletes magyar stílusa olvashatóság szempontjából gyakran meghaladja Károlyi Gáspár szövegét annak képzeletmozdító, evokatív nyelvi erejét azonban többnyire nem éri eL A századok folyamán mindkét teljes bibliafordítást többször átdolgozták, de mindig csak kismértékben, s így idővel mindkét bibliafordítás archaikussá vált ÚJ SZEMLÉLET — ÚJ FORDÍTÁS (AD NOSTRA TEMPÓRA ADDUCERE) A Biblia fogalmához a magyar fordításokban szinte hozzátapadt a régiességnek a képzete, és a hagyomány kialakított egyfajta sok régiességgel átszőtt bibliai stílust, amelyet a bibliaolvasók szinte megszoktak és kötelezőnek éreztek. A biblikus nyelv és stílus mintaképévé a Károlyi-féle fordítás vált, holott néhány szakértői észrevétel szerint exegetikai szempontból, akárcsak az irodalmi nyelv színvonal tekintetében helyenként még a korabeli átlagnak is alatta maradt. Filológiai elemzések bizonyították, hogy Károlyi önállóan
