Irodalmi Szemle, 2001
2001/6 - TALLÓZÓ - Dušan Kováč: Szlovákia története
Tallózó szenvtelen (érzelmi kiterjedések nélküli, metafizikaellenes, tárgyilagos) költészetén „élősködik”, Venturi logikája szerint szintén a klasszicizmus „parvenüje. — Azért vagyok kénytelen hangsúlyozni, hogy Venturi logikája szerint, mert elismerem, hogy ez bizony eléggé ultra-avantgárd logika, s természetesen távolról sem egyezik az enyémmel, de egy biztos: a költői „szenvtelenség”, tárgyilagosság mai túlhajtása, egyeduralma számomra már végtelenül unalmas. Ha egy ilyenfajta „új-szenvtelen” verset olvasok: mintha fűrészport rágnék. — Az Ön által idézett sor a kötetem címadó verséből, a Finnegan halálából való. A vers maga a posztmodern történettelenség, kiüresedés beismerése. Sőt: maga a kiüresedés folyamata, rémálom, de e rémálom álmodója nem hajlandó kiüresedését közönnyel, szenvtelenül szemlélni, sőt még örülni is neki. Szlovákia története Mítoszok és dilemmák Ez év februárjában jelent meg Dusán Kovác Szlovákia története c. könyve. A szerző a Szlovák Tudományos Akadémia titkára és a Történettudományi Intézet igazgatója volt. Könyvének bevezetőjében a két évszázada vitatott kérdést taglalja: mit értünk „szlovák történet”-en, mit értünk „Szlovákia történetéin. A magyar olvasó és a hazai szakmai közvélemény egy olyan szlovák történész írásművét ismerheti meg, aki elhatárolni kívánja magát a többirányú szélsőséges nacionalizmusoktól. D. Kovác arra vállalkozik, hogy az 1993-ban elnyert önálló szlovák államiság aktuális igényeit összeegyeztesse a történeti szaktudomány és az európai történetírások normáival. Szlovákia történetével kapcsolatban felvetődik a kérdés: ez a történet az 1993-as évvel kezdődik? Ha az államot a szó szigorúan vett és modern értelmében fogjuk fel, akkor a válaszunk: igen. Ha viszont az államok történetébe az állampolitikai programok is beletartoznának, akkor Szlovákia története ilyen megközelítésben a 19. század közepéig nyúlna vissza. Nézetünk szerint Szlovákia történetén jóval kiterjedtebb tárgykört kell értenünk, mint az önálló szlovák állam vagy a szlovák államiság történetét. A szlovák történetírásban már hosszabb idő óta állandósult Szlovákia történetének tárgya: ez a mai szlovák territórium története a szlovák etnikum történetével kombinálva. Ez az elv mutatkozott legeredményesebbnek a szlovák társadalom fejlődésének megismeréséhez. Vigyáznunk kell azonban, hogy ne értékeljük túl a történelemben érvényesülő ok-okozati összefüggéseket. Ebből születnek ugyanis a történelmi mítoszok. Történelmi mítoszok
