Irodalmi Szemle, 2001
2001/5 - TALLÓZÓ - Monostori Imre: A Németh László-recepció története a „rendszerváltozás” után (tanulmány)
Tallózó Monostori Imre A Németh László-recepció története a „rendszerváltozás” után KÖNYVEK A „HARMADIK” ÚTRÓL A nyolcvanas évek vége nyugtalan és már aligha megállítható szellemi kiútkeresésének megnyilvánulásai közé tartozik Bíró Zoltán, Salamon Konrád és Gombos Gyula — lényegében ugyanarról szóló — egy-egy könyve is.1 Mindhárom könyv címében szerepel az „út” főnév mint politikai (társadalmi, gazdasági) válasz a kialakult történelmi helyzet kihívására, egyszersmind mint választási lehetőség, mint perspektivikus utópia, mint ideális elérendő állapot is. Salamon és Gombos kötetei a cím vonatkozásában még inkább közeliek egymáshoz, mindketten „harmadik útról” beszélnek. Bíró Zoltán is persze, azzal a különbséggel, hogy ő „rövidre zárja” mindhármójuk mondandójának a lényegét, s meg is nevezi: Saját út. Azaz — írja Bíró a nyolcvanas évek végén —: a „»harmadik út* [...] alapgondolatában nem egyéb, mint radikális reform a magyarság sorskérdéseinek a megválaszolására, a magunk útja a magunk jövője felé, saját út Európa keleti és nyugati tömbje között, mely szerencsés esetben egyike lehet azoknak az utaknak, amelyek majd az európai egységesülés szolgalmi útjai lesznek.” [Kiemelés az eredetiben] Salamon Konrád — akárcsak Gombos Gyula — a népi mozgalom politikai ideológiájának egészét is harmadik útként értelmezi. Melynek „lényege nem más, mint egy népi és demokratikus átalakulás, célul tűzve ki minden szociális igazságtalanság felszámolását, az alapvető demokratikus szabadságjogok legteljesebb biztosítását, valamint a magyarság nemzeti gondjainak megoldását”. Bibó Istvánt is idézi, aki szerint a népi mozgalom olyan „szintézist” jelentett, „amelyet azóta is hiába próbálnak megtalálni a világot szétszabdaló ellentétes világnézetek”. Németh László szellemi hatását Salamon is meghatározó fontosságúnak tartja a népi mozgalom történetében — éppen a magyar jövő egy „harmadik” formájának, történelmi lehetőségének tudatosítása miatt. Gombos Gyula felfogása szerint a népi mozgalom és a harmadik út egymással azonos tartalmú két fogalom. A népi mozgalomnak „nem volt olyan tagja, sem kicsi, sem nagy, aki jobbik felével ne lett volna harmadikutas” — írja szóban forgó könyvében. Szabó Dezső szellemi hatását Gombos az első, a legfontosabb helyre teszi, hiszen — szerinte — Németh László reformkoncepciójában nincs „egyetlen számottevő elem”, amely „ne lett volna már meg
