Irodalmi Szemle, 2001
2001/3 - GYÜRE LAJOS HETVENÉVES - Vida Gergely: Babits Mihály: A világosság udvara (tanulmány)
Babits Mihály: A világosság udvara megmutatkozott. Az udvar az a tér, ahol az olvasás ráébred elbizonytalanított mivoltjára, ill. ahol a ráébredés lejátszódik. JEGYZETEK 1 RICOEUR, Paul, Metafora és a filozófia-diszkurzus = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ Béla, Bp., Cserépfalvi, 1991, 83. Itt jegyezném meg, hogy Bacsó Béla kitűnő válogatásának egyébként is nagyon sokat köszönhet e tanulmány. 2 FRANK, Manfred, Mit jelent egy szöveget megérteni? = Az esztétika vége - vagy se vége, se hossza?, szerk. BACSÓ Béla, Bp., Ikon, 1995, 75 3 Uo., 75. 4 Uo., 74. 5 RICOEUR, i. m., 84. 6 GYIMESI Éva, Teremtett világ - Rendhagyó bevezetés az irodalomba, Bukarest, Kriterion, 1983, 40. 7 HEIDEGGER, Martin, Válogatott írások, Bp., T-TWINS, 1993, 205. 8 LATOR László, Matéria Babits verseiben, — Új írás, 1984/3, 86. 9 INGARDEN, Román, Az irodalmi műalkotás, Bp., Gondolat, 1977, 274. 10 Lásd LATOR, i. m., 85. 11 Erre mutat rá Horváth János és nyomán Rába György is. Horváth szerint a Lichthof sötét, szennyes rejtekvalójában, áporodott, szomorú hangulatával: hőse a költeménynek. Lásd: HORVÁTH János, Babits Mihály = Babits Mihály száz esztendeje, szerk. PÓK Lajos, Bp., Gondolat, 1983, 55. és RÁBA György, Babits Mihály, Bp., Gondolat, 1983, 29. 12 Rába György kifejezése. Lásd RABA György, Babits Mihály költészete. 1903—1920, Bp., Szépirodalmi, 1981, 125. 13 Lator Lászlótól vettem a kifejezést, aki a következő értelemben használja: (...) egy-egy váratlan élességgel elénk villanó formából, keményen meghúzott vonalból, kinagyított felületdarabból él a vers. Vö. LATOR, i. m., 85. 14 ZALABAI Zsigmond, Tűnődés a trópusokon, Pozsony, Kalligram, 1998, 35. Az olvasásnak ebben a stádiumában valóban tükrözésr'l kell beszélnünk. 15 Ezt a sort Lator László közelíti meg az ütköztetett nyelvi regiszterek felől s jellemzően babitsos versszövegnek nevezi és kiemeli a meglehetősen választékos kóbor eb — s nem kutya! — meglehetősen groteszk hangulati elegyét a vidékies uszgyé!-val s a nem éppen költői művelet szalonképtelen asszociációival. Lásd LATOR, 85. 16 FRANK, i. m., 84. 17 ZALABAI, i. m. 18 Lásd RÁBA, i. m. 19 GADAMER, Hans Georg, Filozófia és irodalom - Az esztétika vége, 59. 20 Ez a kijelentés nem kritikaként olvasandó. 21 RÁBA, i. m., 126. 22 Uo., 129. 23 Uo., 128. 24 Uo., 128. 25 Uo. 26 Uo. 27 Lásd BABITS Mihály, Esszék és tanulmányok, Bp., Szépirodalmi, 1978, 1. kötet, 213. 28 Uo., 290. 29 RÁBA, i. m., 129. 30 Uo. 31 BABITS, i. m., 603. 32 Uo., 602. 33 DANTO, Arthur C., Metafora, kifejezés és stílus - Szöveg és interpretáció, 129. 34 de MÁN, Paul, Szemiológia és retorika - Szöveg és interpretáció, 120. 35 Uo. 36 Uo. 37 Uo., 122. 38 RÁBA, i. m., 126. 39 MAGYAR ÉRTELEMZŐ KÉZISZÓTÁR, Bp., Akadémiai, 1999,1. kötet, 423. 40 LOTMAN, Jurij, Retorika, Helikon, 1998/1—2,106.
