Irodalmi Szemle, 2001
2001/1-2 - MARGÓ - Juhász Dósa János: Tiszavirág életünk
MARGÓ lapot. Az első dupla szám május 25-én jelent meg 150 példányban. Boldogságunk határtalan volt. A lapot főszerkesztőként a szabadkai Ürge Lívia jegyezte, s mellettem ott bábáskodott még a csángóföldi Zöld Péter, Barabás Balázs Bukarestből, Mester Magdolna Beregszászról, Pócs István a szintén kárpátaljai Bátfáról. Az első szám jelentős része antológia-jelleget ölt, hisz kedvenc felvidéki, vajdasági, erdélyi és kárpátaljai költőink egy-egy verse jelenik meg a lapban, de mellette elindul a Műhely rovat, amely saját alkotásainkat közli. Az első szám hozza Mester Magdolna, Pócs István, Ürge Lívia, Tunyogi Csaba, Tömöri Ildikó és Bíró Csaba írásait, de már megjelennek az első tanulmányok (Raffay Endre) és kritikák is. Zöld Péter, Domokos Pál Péterről ír rövidebb értekezést. A tanév végén a szerkesztők többsége szétszéled az ország különböző főiskoláira, egyetemeire, akik pedig Budapesten maradnak, azok a Márton Áron Kollégiumban nyernek elhelyezést. Senki sem gondol arra, hogy folytatódik a lap, s főleg nem a régi szerkesztők bevonásával. De miután kiderül, hogy a NEI-ben nincs olyan csapat, mint az előző évben, Somos Béla ismét felkeres, hogy talán még egy szám erejéig összehozhatnánk a régi csapatot. Vajon ki gondolhatta akkor, hogy ez az egy számra összeállt csapat 1999-ig együtt marad. A második dupla szám ugyanazzal a csapattal készül el, igencsak rohamtempóban, hiszen október 30-án a NEI-ben ünnepi bemutatkozó estre is sor kerül. Az apropó Illyés Gyula születésnapja, s a műsor első részében rá emlékezünk Czine Mihály, Juhász Jácint és Béres Ilona közreműködésével, míg a második részben a lap legjobb anyagai kerülnek felolvasásra Budapesten tanuló kárpátaljai színészek, illetve Kassai Csongor közreműködésével. Az esten a Válaszút együttes is fellépett, s ezt az estet később majd hasonló jellegű estek sokasága követi. De ezekről majd máskor. A lap Vojtech Kondrót esszéjével indít (Ami összeköt minket), s közli Milán Rúfus, Stefan Strázay, Füzesi Magda, Cukor György, Kulcsár Tibor, Ana Blandiana, Mircea Dinescu egy-egy versét is. Dinescu versét Barabás Balázs fordította, s a lap a későbbiek folyamán igen sok műfordításnak ad teret. A Műhelyben megjelenik Gyurits Dárko is, aki szintén hosszú ideig lesz majd lapunk háziszerzője. Mivel az intézetben nemcsak magyar anyanyelvű diákok tanulnak, hanem sokan a világ minden tájáról, fontosnak tartjuk, hogy a világirodalom is megjelenjék a lapban. Először a vietnami Vu Ngoc Can két versét közöljük, aki valamikor szintén az intézetben tanult, s ma a magyar irodalom egyik legavatottabb tolmácsolója hazájában. A Tiszavirág e szám megjelenése után határozta el, hogy tovább kíván működni ezzel a csapattal, akikhez az idők folyamán új emberek csatlakoztak, s az idővel kiválók is megjelennek, felbukkannak egy-egy vers, esszé erejéig. Az 1993-as első szám már tudatos csapatmunka eredménye, a szerkesztőbizottság elnöke, illetve fő patrónusunk Bögös László nyugdíjas újságíró lesz, aki rengeteg okos tanáccsal segíti a lap munkáját. Ez a szám kerül először kapcsolatba a finnugorokkal, s közöl interjút Juvan Sesztalov vogul költővel. Itt olvashatunk interjút egy másik vietnami műfordítóval, Truong Dang Dunggal, és ebben a számban megjelenik a színházi kritika is, amit az elkövetkező évek folyamán Juhász
