Irodalmi Szemle, 2001
2001/1-2 - TUDOMÁNY - Kovács Sándor Iván: Felföldi barokk remekíró: Gyöngyösi István (tanulmány)
Kovács Sándor Iván Nyilt ajakacskáival. Az keresztnek magas fala Hosszabban fúratott vala (Minthogy hozzá nem mérték), Mint szent lábai nyúlhattak; Az míg oda nem hozattak, A fúrást el sem érték: Mert az sok kénos sebektűl Az inak is ő helyektűl Hátrább zsugorodtanak; És a lábak is azokkal, Rövidbekké lettek sokkal, Mint azelőtt voltanak. Nagyszabású, de fáradtabb, rutinos teljesítmény Gyöngyösi utolsó munkája, a Chariclia. „Az új saeculumbéli új esztendőben”, 1700-ban „régi versek rongyából” Héliodorosz Aithiophikájának XVI. század végi Czobor-féle szép- história-változatát dolgozta át. A fakóbb hangú, mégis népszerű verses regényhez (négyszer is megjelent) egyívnyi magasztaló ajánlást illesztett az Andrássyak történelmi szerepéről Gyula vezértől Andrássy Péter főispánig. A laudáció retorikája héroszi mezben és mázban állítja elénk a családot (ugyanezt tette előbb a híresebb katona Koháryval), mert a vitéz Andrássyaknak „a magyar közmondás szerint gyakran a markukban kelletett a lelkűket hordozni a gyakor veszedelmek között”. JEGYZETEK • Berzsenyi Dániel erre a Gyöngyösi-versindításra is felfigyelt, és kedves Gyöngyösijét most is kiaknázta: „Itt, hol szőke vizét a Duna rengeti” (Magyarország). ** Ennek a Gyöngyösi-portrénak a teljesebb változata az Osiris Könyvkiadó régi magyar irodalmi szöveggyűjtménye II. részéhez készült (Barokk és késő barokk rokokó), megjelenik 2000 tavaszán. *** Petőfi egy felföldi, Iglón írt versében Gyöngyösi rímeit is figyelemre méltatja: »Kebled fehérlő, mint az alabastrom, / De búm sötét, mint holmi ócska klastrom, / S csak a halál lesz dúlt szívemre flastrom (Fresco-ritornel). Lásd ehhez a Thököly és Zrínyi Ilona házasságát (65): „Az orcái rózsák, nyaka alabastrom, / Maga keletére szívet győző ostrom, / S ahhoz szép beszéde merő orvosflastrom, / Istenes élete majd’ szerzetes klastrom.” **** A „Vessen oly tüzet vesémben” Gyöngyösinél máshol is magasztos értelmű Rózsakoszorú, II, 2. rózsa, 33). Ez valóban szemléletes hasonlítás Krisztus kínjaihoz. Talán a hazaszeretet esetében is mai felfogásunk érzékeli pejoratívnak. — Idézett példáink helyét most lapszámok jelzik Badics Gyöngyösi-kiadása szerint: II, 1921.