Irodalmi Szemle, 2001
2001/11-12 - MARGÓ - Zalabai Zsigmond: Négy szlovák népdal
Margó Nech sa ti o mne sníva. Anička, dušička, zavri si očička, Nech sa ti o mne sníva. Prečo je osud tak krutý, Prečo som na svete sám, Osudom stíhaný, Láskou oklamaný, Verím, že život je klam. Kis falu hegy alatt, szívem majd megszakad, Hogyha rád gondolok én. Kis falu hegy alatt, szívem majd megszakad, Hogyha rád gondolok én. Te jársz az eszemben mindig, És a szép pillanatok, Amikor búcsúztunk, Szerelmet fogadtunk, Gyönyörű kis angyalom. Anyicska, virágszál, virágszál, aludjál, Hogy rólam álmodozzál. Anyicska, virágszál, virágszál, aludjál, Hogy rólam álmodozzál. Miért ilyen cudar a sorsom, Életem árva, sivár, A sorstól veretve, Szivedből kivetve, Vallom, az élet csalárd. A fordítás során az alábbi eltérésekre kényszerültem, a szép hűtlenség szellemében: a „spomínam” („emlékezem”) helyett ritmikai okokból a „rád gondolok” szinonimára kellett hogy essen a választásom. Ugyanezt a szlovák szót, ugyancsak ritmikai okokból, az ötödik sorban a „Te jársz az eszemben” idiómával adtam vissza. Az első strófa többi verssora lényegében tökéletesen megfelel az eredetinek; csupán a „szép” jelző kopottabb-gyengébb egy árnyalattal, mint a „prekrásne” (gyönyörű). — A második strófában a „dušička” („leikecském") fordulat a magyar népdalnak nem sajátja; legföljebb a népmesékben fordul elő, ott is kicsinyítőképző nélkül, ezért helyettesítettem a „virágszáľ’Aal. A „Mért vagyok a földön egyedül" („Prečo som na svete sám”) helyébe parafrázis került, ritmikai okokból, így: „Életem árva, sivár’1, ugyanez érvényes a „Láskou oklamaný” („Szerelemtől megcsalva”) fordulatra is, amely magyar formáját a „Szivedből kivetve”megoldásban nyerhette csak el. Na Orave dobre, na Orave zdrávo, Na Orave dobre, na Orave zdrávo. Ale na Orave, ale na Orave,
