Irodalmi Szemle, 2001

2001/11-12 - SZEMTŐL SZEMBEN - Fónod Zoltán: Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában (tanulmány)

Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában

2. A kisebbségi magyar irodalom korszakai Cseh/Szlovákiában 1945 után

(3. rész)

A sematizmus szorításából elsősorban azok tudtak szabadulni, akiknek képzettségük révén meghatározó irodalmi élményeik, példaképei voltak (Ozsvald Árpád, Bábi Tibor, Rácz Olivér, L. Kiss Ibolya és mások).

Egy új változás „irodalmi dokumentációja” volt Fábry Zoltán szerint az az antológia, mely Új hajtások címmel (1953) jelent meg. A fiatal szlovákiai magyar írók és költők seregszemléje, az első „rajzás” azonban ma már csak „kortörténeti” adalék lehet. Fábry Zoltán találó megállapítása szerint „kollektív tett: homogén, egycélú erők, egyforma akarat jelentkezése. Ha név nélkül összekevernénk ez írások nagy részét, nem tudnók megmondani, melyik kit illet. A téma, a szándék, a cél annyira egyenlít, hogy szinte feleslegessé vagy másodrendűvé válik a név.” Izzadságszagot gyanít Fábry, csupán Ozsvald Árpád és Gyurcsó István, illetve Bábi Tibor és Veres János esetében lát pozitív, biztató jeleket. Meglepetést Bábi Tibor jelentett számára, a legkiforrottabb verselőnek viszont Tóth Tibort tartotta, w)

A Három fiatal költő című kötet (1954) az új lehetőségek tudatosítását jelenti Török Elemér, Ozsvald Árpád és Veres János számára. Programverseikben ars poeticájuk lényegét fogalmazzák meg. A pártos lelkesedés Török Elemérnél a frázisveszélyt jelzi. Ozsvald Árpád az egyszerűségre és a kendőzetlen őszinteségre esküdött, lényegesen takarékosabban bánt azonban azokkal a fellengzős politikai jelszavakkal, melyek kortársait a sematizmus és a hurráoptimista jövőkép idézéseinek a hibáiba ejtették. Veres János első verseiben az ihletettség kérdjelezhető meg, s kísért nála a mesterkéltség és a zsúfoltság is. „A vers hitele az élmény tartalmán fordul meg” — írta figyelmeztetésként Fábry és a nyolcvanéves Goethé-t idézte, aki a fiatal költők címére ezt az üzenetet küldte: „Kérdezzétek meg csak magatokat minden versnél, vajon van-e élménytartalma, és hogy ez az élmény mennyire vitt előre benneteket.” 6*6) Megnyugtató eredményt az első önálló verseskötetek sem hoztak, mivel még a tehetségesebb, reményteljesebbnek hitt költők sem tudtak ellenállni a korszellemnek, a politikai frázisok kísértéseinek. Dénes György már említett kötete (Magra vár a föld, 1952) sem a goethei intést követte, hanem az olcsóbb megoldásokat választotta. Pártosság, öröm, traktor és béke, kalapácsok zúgása, szolidaritás és lelkesedés árad a verseiből. Gály Olga kötetének a versei (Hajnali őrségen, 1953) sem mentesek a hála és hűség énekeitől, a pártosság és békét

Fonod Zoltán