Irodalmi Szemle, 2000
2000/11-12 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: A kassai jogakadémia sorsa az impériumváltás után (tanulmány)
Popély Gyula engedélyezett két tanévre nyilvános rendes tanárokként szándékszik alkalmazni a megszüntetett eperjesi evangélikus jogakadémia három tanárát, akik név szerint a következők: Obekó Dezső, Flórián Károly, Maiéter István.1^ A Jogakadémia 1919/20-as tanévével kapcsolatban még megemlítendő, hogy az első félévben a tanintézetnek 210 hallgatója volt. Ebből — Rátvay dékán idézett beszámolója szerint — 189 fő vallotta magát magyar, 12 szlovák, 5 német, 4 pedig rutén nemzetiségűnek. A második félévre a hallgatók összetétele némileg változott Az ekkor már 215 hallgatóból 178 volt a magyar, 19 a szlovák, 11 a német, 4 a rutén és 3 a cseh nemzetiségűek száma „Hallgatóságunk létszáma tetemesen nagyobb lett volna, ha olyanokat is felvehettem volna, akik jogi tanulmányaikat csak most kezdték volna” — fejtette ki idézett beszámolójában Rátvay dékán. „Ilyeneket azonban a közoktatásügyi minisztérium rendelkezése következtében felvenni nem lehetett.”17 A Kassai Állami Jogakadémia tehát átvészelte az impériumváltást és az azt követő ún. forradalmi időszakot. Bár tartós fennmaradása nem volt biztosított, hivatott vezetőinek annyit azonban mégiscsak sikerült elérniük, hogy a prágai iskolaügyi és nemzetművelődési minisztérium az 1921/22-es tanév végéig biztosítsa a tanintézet rendeltetésszerű működését. * * * Pozsonyban 1921 nyarán végérvényesen megszűnt a magyar felsőoktatás. Kassán a régi magyar jogakadémia azonban 1921 őszén még elkezdhette az utolsó tanévét. Minden kilátástalanság ellenére is a kassai joghallgatók még az 1921/22-es tanév végén sem adták fel a reményt, s az utolsó percig azon voltak, hogy valamilyen módon meghosszabbítsák tanintézetük életét. A megszűnés előtt álló Kassai Állami Jogakadémia hallgatói 1922 július 2-án, vasárnap tiltakozó nagygyűlést rendeztek a kassai Schalkház nagytermében, amelyen tanintézetük közelgő bezárása ellen emelték fel szavukat. A nagygyűlésen a joghallgatók mellett a tanári testület is megjelent, Baintner Hugó dékánnal az élen. A tiltakozó megmozdulás záróakkordjaként Spenik Sándor joghallgató felolvasott egy memorandumot, amelyet a nagygyűlés résztvevői a tanintézet növendékeinek nevében az iskolaügyi és nemzetművelődési miniszterhez szándékoztak felterjeszteni. A memorandum számba vette mindazokat a sérelmeket, amelyek a kassai joghallgatókat tanintézetük bezárása következtében érik, majd a következő kérelemmel fordult a miniszterhez: „Ha már nem volna megengedhető, hogy a jogakadémia továbbra is fönntartassék, legalább 2 évre biztosítsák még fönnállását, hogy a joghallgatók tanulmányaikat befejezhessék.18 A kassai joghallgatók, akadémiai tanárok, sőt a városi magisztrátus mindennemű kérvényezése és tiltakozása hiábavalónak bizonyult. 1922 július 31-én még megtartották a Kassai Állami Jogakadémia utolsó tanévzáró ünnepségét, ez azonban egyúttal az utolsó felvidéki magyar főiskola búcsúja is volt.19 JEGYZETEK 1. Slovenský národný archív, Bratislava. Kráľovská právnická akadémia v Košiciach, kartón č. 2 — inv. č. 8. Jegyzőkönyv. Fölvétetett Kassán, 1919. évi március hó 6-án a Jog- és Államtudományi Kar rendkívüli üléséről.
