Irodalmi Szemle, 2000
2000/11-12 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: A kassai jogakadémia sorsa az impériumváltás után (tanulmány)
Popély Gyula hivatalos állásfoglalásával Rátvay Géza dékán és Réthey Ferenc kassai jogakadémiai tanár Pozsonyból haladéktalanul felutaztak Prágába, erről azonban V. Srobár szlovákiai teljhatalmú minisztert előzetesen nem informálták. Prágában az iskolaügyi és nemzetművelődési minisztériumban Ottó Sommer osztálytanácsossal folytattak megbeszéléseket a Kassai Állami Jogakadémia további sorsát illetően.9 „(...) a minisztériumban Sommer Ottó dr. osztálytanácsos, egyetemi magántanár személyében megértő lélekre találtam” — nyilatkozta prágai tárgyalásairól néhány nap elteltével a sajtónak Rátvay dékán. „Pozitív ígéretet kaptam abban az irányban, hogy a pozsonyi kormánnyal (értsd a szlovákiai teljhatalmú minisztériummal — P. Gy.) egyetértőleg kedvezően fogják a jogakadémia ügyét elintézni. (...) Az a benyomásom (...), hogy a kassai jogakadémia éppúgy tovább fog működhetni, mint a pozsonyi egyetem jogtudományi kara, vagyis még három évig az előadások megtarthatók lesznek, hogy azok a hallgatók, akik tanulmányaikat itt megkezdték, itt be is fejezhessék.”10 Nem sokkal ezután maga Ottó Sommer utazott Kassára, hogy hivatalosan közölje a jogakadémia illetékeseivel az iskolaügyi és nemzetművelődési minisztérium véglegesnek szánt döntését a tanintézet sorsáról és jogállásáról. Ottó Sommer 1919. október 24-én kereste fel hivatalában Rátvay Géza dékánt, aki Baintner Hugó prodékán, Réthey Ferenc és Osváth Gyula tanárok, valamint Péterfi József titkár jelenlétében fogadta őt mint a prágai minisztérium képviselőjét. Sommer osztálytanácsos előterjesztette a tanügyi kormányzat pontokba foglalt álláspontját a jogakadémia további — mindazonáltal csupán átmeneti jellegű — működésével kapcsolatban, amit a jelenlévők beleegyező- en tudomásul vettek. A minisztériumi propozíciók leglényegesebb kitételei a következők voltak: A Kassai Állami Jogakadémia az 1921/22-es tanév végéig — tehát még három tanéven keresztül — rendeltetésszerűen végezheti munkáját, miközben csorbítatlanul megtarthatja autonómiáját. Az előadások továbbra is magyar nyelven folynak, de ezentúl a szlovák nyelv intenzív oktatása is kötelező, sőt a nyelvoktatást szlovák nyelvű jogi gyakorlatokkal is ki kell egészíteni. A tanulmányi és vizsgarend „az eddigi marad, de különös tekintettel az érvényben lévő jogra és a megváltozott viszonyokra”.11 Ottó Sommer osztálytanácsossal valójában már csak a Prágában kialkudott alapelveket kellett még egyszer írásban rögzíteni, hogy ezáltal a jogakadémia bizonyosságot szerezzen a kiharcolt hároméves haladékról. E találkozó másnapján, 1919. október 25-én a Kassai Állami Jogakadémia megtarthatta II. rendes kari ülését, amelyen már sor kerülhetett az 1919/20-as tanév megnyitásával kapcsolatos teendők megbeszélésére. Rátvay dékán ezen a kari ülésen számolt be részletesen a tanintézet további átmeneti működését biztosítani hivatott kassai, pozsonyi és prágai tárgyalásairól. Nem kis elégtétellel hívta fel a figyelmet többek között a lelkiismereti és magyar nemzeti szempontból egyáltalán nem elhanyagolható minisztériumi ígéretre, miszerint „a Cseh-szlo- vák Köztársaság a jogakadémia professzoraitól és alkalmazottaitól hűségi fogadalmat vagy állampolgári esküt nem kíván”.i2 Az adott viszonyok között a Kassai Állami Jogakadémiának a régi keretek