Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: Az Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után (tanulmány)
Popély Gyula hogy a mi államunk kötelékébe minél kevesebb magyar tartozzék. A nemzetek hadd maradjanak együtt. Azonban bármiképpen alakulnának is a politikai viszonyok, lehetetlennek tartom, hogy az egyetem üzeme hirtelenül megmá- síttassék. Jól tutom, mily nehézségekkel jár egy ilyen újjászervezés. A szlovák területen lévő középiskolák tanítási nyelve eddig a magyar volt. Bizonyos, hogy 5-8 évi átmeneti idő alatt a mostani üzemet a most működő tanerőkkel, ugyanazon nyelven kell fenntartani az egyetemen mindaddig, amíg az egész vonalon nem lép életbe az új rend. Biztosítom az urakat és ígérem, hogy rögtönös (abrupt) változásról nem lehet szó, és hogy az urak személyükre nézve sem lesznek kitéve a legcsekélyebb kellemetlenségnek.”15 Polner Ödön rektor ekkor megköszönte az elnök „megnyugtató” válaszát és megjegyezte, hogy mind a tanárokra, mind a hallgatókra nézve egyaránt fontos volna egész határozottsággal megtudni, vajon az egyetem ügye csakugyan az elnök által felvázolt módon fog-e intéződni. A rektor ennek kapcsán szóba hozta a prágai cseh egyetem orvosi kara néhány magántanárának akkortájt Pozsonyban tett látogatását, valamint Srobár szlovákiai teljhatalmú miniszter ehhez fűzött kijelentését. Srobár miniszter szerint ugyanis a prágai orvostanárok mint jövendőbeli pozsonyi tanárok szemlélték meg az egyetemi klinikát. Masaryk elnök nem adott érdemi választ Polner rektor kérdésére, és kijelentette: az említett látogatásról nincs tudomása. Majd arra az újabb kérdésre, vajon a pozsonyi egyetem küldöttsége határozott ígéretnek és biztatásnak tekintheti-e az elnök kijelentéseit az Erzsébet Tudományegyetem sorsának alakulásával kapcsolatban, T.G. Masaryk határozott igennel válaszolt. Fenyvessy Béla orvoskari prodékán még azt is megkérdezte az elnöktől, vajon nem kell-e attól tartani, hogy a jelzett átmeneti időben a klinikákat és az egyéb orvostani intézeteket fokozatosan átveszik az új cseh kollégák? Az orvostudományi kar tanárai ugyanis nem vennék szívesen, ha az új csehszlovák tannyelvű tanszékek megszervezése az egyes orvosi részlegek megosztása útján történne. Az elnök válasza erre úgy hangzott, hogy az ilyen jellegű osztozkodást ő maga is elképzelhetetlennek tartja, elvégre két gazda nem férhet meg egy házban.1^ Az államfőnél 1919. május 27-én szerzett benyomások biztatóak voltak ugyan, de amint később bebizonyosodott, azok nem voltak többek üres udvariassági gesztusoknál, sőt a későbbi fejlemények ismeretében akár a tudatos félrevezetési szándék sem mondható teljesen kizártnak. A Prágában szerzett kétségkívül pozitív benyomások ellenére a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem „túlélési” kilátásai nem sok jóval kecsegtettek. A politikai hatalom és a tanügyi kormányzat ugyanis gyorsított ütemben látott hozzá egy új, csehszlovák állami — és természetesen „csehszlovák” tannyelvű — egyetem megszervezéséhez az ősi magyar koronázó városban. Egy hónappal a Polner Ödön vezette pozsonyi egyetemi küldöttség prágai audienciája után, 1919. június 27-én a felállítandó új egyetem jogi kodifikálása is megtörtént. A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés ezen a napon fogadta el, majd július 11-én közzétette a 375/1919. sz. törvényt, amely világosan kimondta, hogy Pozsonyban csehszlovák állami egyetem létesíttetik jogtudományi,
