Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: Az Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után (tanulmány)
Az Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után Az egyetem és a csehszlovák hatalom között a már amúgy is fennálló törékeny viszonyt és bizalmatlanságot csak fokozta Zoch zsupán 1919. január 15-i tapintatlan eljárása. A csehszlovák zsupán-kormánybiztos 1919. január 15-én az esti órákban értekezletet tartott a vármegyeházán, és az összehívott városi notabilitások előtt kifejtette a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium 1919. február 4-én esedékes pozsonyi bevonulásának és fogadásának programját. A triumfálisnak tervezett bevonulási ünnepségen az egyetem küldöttségének is meg kellett volna jelennie, sőt a város közművelődési egyesületeinek az élén macának Polner Ödön rektornak is üdvözlő szavakkal kellett volna Vavro Srobár szlovákiai teljhatalmú miniszter elé járulnia.4 Zoch zsupán-kormánybiztos forgatókönyve az egyetem és Polner rektor szerepeltetését illetően a február 4-re tervezett nagyszabású csehszlovák örömünnepen azonban a magyar nemzeti identitású és hazafias érzületű tanárok elé erkölcsileg lehetetlen követelményt támasztott. Az egyetemi tanács 1919- január 21-i ülésén elutasította a bevonulási ünnepségen való részvételt, s a rektori hivatal erről még aznap levélben értesítette a csehszlovák zsupánná avanzsált modori papot. „(...) az egyetem a szóban forgó fogadáson és az azzal kapcsolatos ünnepségeken nem vesz részt, és ott magát nem képviselteti" — tolmácsolta az egyetemi tanács álláspontját Polner Ödön rektor a zsupán-kormánybiztos felé. Az egyetemi tanács ugyanis — állt többek között az idézett levélben — semmilyen körülmények között nem hajlandó részt venni egy olyan akcióban, amely a magyar hazafiság érzésének megtagadását jelentené. „Azokban az ünnepségekben pedig, melyek Magyarország nagymértékű megcsonkítása feletti örömnek kifejezését is jelentik, részt venni, legszentebb hazafiúi érzelmeinkkel éles ellentétben van” — szögezte le levelében Polner Ödön egyetemi rektor. „Ily körülmények között a jelzett ünnepségeken részt vennünk erkölcsi lehetetlenség.”5 Az adott viszonyok között az egyetemi tanácsnak ez az állásfoglalása az egyetem kemény „megrendszabályozását” vonta maga után. Pontosan egy hétig tartó „mérlegelés” után Zoch zsupán-kormánybiztos radikális lépésre szánta el magát. 1919. január 28-án elrendelte az egyetem bezárását, az egyetemi tanács további ülésezéseit betiltotta, a tanárokat pedig rendőri felügyelet alá helyezte. „(...) én Isten és emberek előtt az egyetem tanácsát teszem felelőssé azért, ha lehetetlenné teszik, hogy Pozsonyban az eddigi türelmes és mindenkinek érzelmeivel számoló módon járjak el. (...) Hangsúlyozom, hogy az egyetem karát teszem felelőssé azért, ha más eszközökhöz kell folyamodnom” — mosta kezeit álszenteskedve a modori pap. A megtorlásként foganatosított intézkedései a következők voltak: „1. Az egyetemet a mai napon bezárom s megtiltom az egyetemen való minden előadást. 2. Az egyetemi tanácsnak a mai naptól kezdve nem engedélyezem semmiféle ülés tartását. 3. Az egyetem tanári karának — kivéve az orvosi kart — megtiltok
