Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - NYELV ÉS ÉLET - Szabómihály Gizella: Törvény és gyakorlat(tanulmány)
Törvény és gyakorlat közokirat pedig kisebbségi nyelvű nem is lehet. Az ügyfél kisebbségi nyelven csak bizonyos típusú határozatot kaphat, azt is csak akkor, ha külön kéri (ennek módjáról a törvény nem rendelkezik). Az sem teljesen világos, mely határozat adható ki kisebbségi nyelven.29 A törvény megfogalmazása szerint ez azokra a döntésekre vonatkozik, melyeket az államigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény alapján hoztak. A Belügyminisztérium a járási hivatalok illetékes főosztályaihoz intézett irányelvekben30 több ilyet is említ: szabálysértési ügyben hozott határozat, egyéni vállalkozói engedély stb. Kvarda—Gyu- rícsek (1999b:ll—13.) szerint mind a szabálysértési határozatokat, mind a egyéni vállalkozói engedélyt a hatóság az államigazgatási eljárás szabályairól szóló törvényhez kapcsolódó, ám külön eljárásjogi törvények alapján adja ki, s mivel a lex speciális előnyt élvez az általános jogszabállyal szemben, az említett dokumentumok csak szlovák nyelvűek lehetnek.31 Úgy tudjuk, a többi minisztérium eddig nem foglalkozott az 1999. évi nyelvtörvény végrehajtásával, vagyis nem lehet tudni, mi a véleményük ebben az ügyben. „Államigazgatási szerv”-ként mindeddig a járási hivatalt (kerületi hivatalt) említettük. Kvarda—Gyuri esek (1999a:9) szerint ugyan államigazgatási szervnek minősülnek az adóhivatalok is, ám mivel működésüket külön törvények szabályozzák, rájuk az 1999. évi nyelvtörvény nem vonatkozik. A Belügyminisztérium egyik osztályvezetőjének véleménye32 az, hogy e nyelvtörvény hatálya az adóhivatalokra és a rendőrségre mint speciális feladatokat ellátó államigazgatási szervekre is kiterjed. Nincs azonban tudomásunk arról, tettek-e valamilyen lépéseket e téren az adóhivatalok, valamint a rendőrség illetékesei. Az ezekkel a hivatalokkal való írásbeli kapcsolattartás során sem igen érvényesülhetnek azonban a kisebbségi nyelvek, hiszen itt is rendszerint formanyomtatványokat használnak; s nem lehet tudni, hogy az ügyfél kérheti-e pl. az adóhivatal határozatainak kisebbségi nyelvű fordítását; a kérelem alapján a rendőrség által kiállított okmányok (útlevél, személyi igazolvány, járművezetői engedély stb.) azonban bizonyosan csak szlovák nyelvűek lehetnek, mivel ezek közokiratnak minősülnek. 27. A két korábbi nyelvtörvény (1990, ill. 1995) súlyos beavatkozást jelentett az önkormányzatok tevékenységébe, ezt bizonyítják az alábbi rendelkezéseik: a helyi önkormányzati szervek és azok dolgozói tevékenységük során — tehát pl. a képviselő-tesjületi üléseken is — a hivatalos nyelvet kötelesek használni (1990. évi 428. sz. törvény, 3 § 1) bek., 1995. évi 270. sz. törvény 3 § 1) és 2) bek.), illetve a községi krónikát szlovák nyelven vezetik, az esetleges más nyelvű változat csak fordítás lehet (1995. évi 270. sz. törvény 3.§ 2) bek. e) pont). Ezek az előírások lényegében egy hagyományt szüntettek meg, s igen sérelmesek voltak, különösen a magyar kisebbségre nézve, hiszen a szlovákiai magyarság 78%-a magyar többségű településen él (Gyurgyík 1994:18). A helyi képviselő- testületek nemzetiségi összetételéről, illetve az önkormányzati képviselők anyanyelvéről nem készült kimutatás; az 1998-as önkormányzati választások során azonban az MKP 4000 képviselői helyet szerzett, ám mivel az MKP-képviselők között vannak szlovákok is, illetve más pártok színeiben is indultak magyarok, a magyar anyanyelvű/nemzetiségű önkormányzati képviselők száma ennél több, de kevesebb is lehet.
