Irodalmi Szemle, 2000

2000/9-10 - TUDOMÁNY - Polgár Anikó: Rákos Sándor és a 20. századi Lesbia-regény (tanulmány)

Rákos Sándor és a 20. századi Lesbia-regény

felháborodása azonban nem heves indulatokra ragadja, hanem arra a következtetésre, hogy ilyen körülmények között élni sem érdemes tovább.

Egy, a letűnt idők emlékéből élő kor említése, melyben nincs ügy, „amelyért életet / áldozni érdemes”, s egy minden összetartó erejétől megfosztott társadalomé, melyben „magának hal meg az ember arca elé vont köpenye mögött” (64—65. old.), finom átmenetet képez A változatlan változó játékai és A feltámadás játékai című alciklus között. Ez az utolsó fejezet, mely akár függelékként is olvasható, Catullus elképzelt magyarországi továbbélését dolgozza fel időrendi sorrendben: egy XV. századi kódex glosszáin, egy késő középkori magyar deák latin nyelvű versének fordításán és a Balassi, ill. Csokonai modorában írt költeményeken keresztül a 19. és 20. századi Catullus-feldolgozásokig.

Az idő- és térbeli korlátok ilyetén kitágítása tehát újabb szövegeket von be az intertextuális játékba. A fiktív hatástörténeti kitérő, mely által Catullus költészete szervesen beágyazódik a magyar irodalomba, nemcsak új diszkurzu- sok bevonását teszi lehetővé, hanem egyben kijelöli Rákos szövegeinek helyét is ebben a fiktív szövegtérben. Balassi Júliához és Csokonai Lillához írt költeményei Catullus Lesbia-verseiben ismerik fel előképüket:

„Catullus deákul zengé Lesbiárul kesergő énekeit,

magyarul esengek én a Kegyetlenhez könyörögvén kegyeit;

Lesbia s Júlia, Júlia s Lesbia,

oly igen mindegy: melyik?” (68. old.)

„Ládd, Mihály — úgy mond e barátod —

hiszen te már a látatlant is látod,

s a látottat kivált:

az vált halálos végzeteddé,

kit magadnál jobban szerettél —

Catullus Lesbiát!” (70. old.)

A Csokonai és Catullus közti párhuzam felismerését előlegezi meg Rákos Csokonaival, Umbriában című prózai írásai, mely azon alapszik, hogy Csokonai „lobogó debreceni-pataki-komáromi-csurgói” temeperamentumának „valamiféle latin vagy olasz vagy mediterrán kizengése is van”. Catullus költészetét a 20. szápdi magyar költészettel játssza össze a Boncoló csók című vers; József Attila Ódáját idézik a szerelmet anatómiai és orvosi látásmódból megközelítő részek:

„Kibontanám csontodat és megnézném lüktető velejét.”

„Mikroszkóp alatt lássam, míg ölelsz a csontod velejét.”

„Röntgenképernyőn, úgy, ahogy sose látod a belsőd titkait...”

Rákosnak A feltámadás játékai című alciklusában sikerült az egyes irodalmi korszakoknak megfeleltethető beszédmódokat feltámasztania (kísérletét a