Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - JUBILÁNSOK - Mács József: Töretlenül (Gyönyör József 80 éves)
Gyönyör József nyolcvanéves Tolvaj a sárospataki református tanítóképző ötödik osztályos tanulója volt, amikor 1947 szeptemberében én is az intézetbe kerültem, s szobafőnököm egy esztendeig. Mikor tanulószobánkban a felügyelete alatt tüsténkedtem, még nem gondoltam arra, hogy egyszer majd az élet színpadán is a felügyelete alá kerülök, ha áttételes formában is. Alig foglalta el új és fontos helyét a kormányhivatalban, felkeresett a szerkesztőségben, és azt mondta: — Hét embert vehetek fel a Nemzetiségi Titkárságra. Ajánlj nekem megbízható, felkészült, jó magyar embereket! Gondolkodás nélkül soroltam a neveket. Gyönyör József, Böszörményi János, Mihály Géza, Kardos István, Teleki Tibor... Tolvaj Gyönyör József nevére kérdezett rá: — Ismered őt személyesen? — Csak az Új Szóban közölt írásaiból! Úgy látom, a megváltozott történelmi idő küldi őt nekünk... — Egyetértünk — mondta. S nemsokára a Nemzetiségi Titkárság tagja lett Gyönyör József, Böszörményi János és Mihály Géza. Kardos és Teleki Nyitrán főiskolai oktatók voltak. Gyönyör József jogászként, Böszörményi János pedagógusként, Mihály Géza fiatal közgazdász mérnökként került a kormányhivatalba. S mert nagy volt a bejárásunk Dobos László miniszteri rezidenciájára és Tolvaj Bertalan Nemzetiségi Titkárságára, személyesen is volt szerencsém megismerni Gyönyör Józsefet, aki derék, kellemes külsejű férfiú volt, de külleménél is lebilincselőbb volt szellemisége, amely egész környezetére átsugárzott. Azután őt is fogadtam szerkesztőségi szobámban, nemcsak én tartottam őt számon, ő is engem, hiszen egész szellemi életünket átfogó szerkesztői munkámmal és az érdekeinket védő és megfogalmazó írásaimmal én is felhívtam magamra a figyelmét. S innen már azzal folytatom a nyolcvanéves Gyönyör Józsefet köszöntő írásomat, hogy a házasságok az égben köttetnek, a barátságok meg a földön. Küzdőtársi alapon a szónak ebben az értelmében. A harc, a tollal vívott csata összekovácsolta barátságunkat. Nemcsak Dobos Lászlónak, a kinevezésemet aláíró miniszternek, de Tolvaj Bertalannak, Gyönyör Józsefnek, Böszörményi Jánosnak és Mihály Gézának is köszönhetem, hogy a Hét főszerkesztő-helyetteseként és a Fórum felelős szerkesztőjeként bekerültem a kormány Nemzetiségi Tanácsa tizennégy tagú művelődésügyi szakbizottságába, amelynek Fónod Zoltán volt az elnöke. Az oktatásügyi szakbizottság tevékenységét Turczel Lajos irányította. A két szakbizottság a Nemzetiségi Titkárság irányításával fontos anyagokat dolgozott ki a magyarság helyzetének javítására! A legtöbb munka persze a Nemzetiségi Titkárság dolgozóira hárult. A nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozásakor Gyönyör Józsefre, aki e jelentős intézményünk kérész élete alatt egyre láthatóbbá vált, komolyság és kimértség, merészség és megfontoltság jellemezte minden lépését. Már látni lehetett őt vidéki rendezvényeken is, a Kármán Józsefre emlékező losonci ünnepségen történetesen nagy beszédet mondott. Aztán jöttek a nehéz évek, a tankok nemcsak a Prágai Tavasz virágszirmait taposták le, hanem megkezdődött a 68/69-es esztendő legtevékenyebb résztvevőinek üldözése és meghurcolása. Sokakat állásukból menesztették,
