Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - JUBILÁNSOK - Alabán Ferenc: A hiteles önismeret szellemisége (Portrévázlat a 70 éves Fónod Zoltánról)
Alabán Ferenc szellemi életben. Fónod a Fábry-életműsorozat gondozójaként, tehát a legilletékesebb kutatóként dolgozta fel az életművet a teljesség igényével. Túl van ekkor már Az Út antológia összeállításán és az addig megjelent három tanulmány-, illetve publicisztikai kötetnek számos dolgozatában kritikusként és irodalomtörténészként is foglalkozott a stószi író életművével. Fónod ezzel a munkájával adósságot is törlesztett: 1970-től, Fábry Zoltán halálától, egyre nagyobb szükségként jelent meg az igény a stószi író életének és munkásságának a feldolgozására. Feltétlenül meg kell említenünk, hogy a Fábry-életmű monográfusa képzett történész. Bizonyítja ezt főleg a kötet négy nagy fejezetének nyitóírása is, melyekben a szerző körültekintően vizsgálja az adott időszakok társadalmi, történelmi, politikai feltételeit, a szlovákiai magyarság viszonyrendszerét. Történetfelfogása és módszeressége segíti abban, hogy az egyes változásokat a társadalmi haladás szemszögéből ítélje meg, ne legyen elfogultan részrehajló, s közben ne hallgassa el a fontos részleteket sem, és hitelesen tárja fel a meghatározó jellegadó összefüggéseket. A Megmozdult világban című monográfia nemcsak Fábry számba vehető megjelent műveit elemzi, helyezi el az életmű kereteiben és tágabb relációk között, értékeli aránylag egységes és határozott értékmércével, hanem teljes életrajzot, életutat is feldolgoz; részletekbe menően tárja fel mindazokat a külső történelmi, társadalmi vonulatokat, amelyek kihatással lehettek és voltak Fábry életének alakulására, művei keletkezésére. Nemcsak a könyvekben, folyóiratokban és lapokban megjelent írásokra támaszkodva rajzolja meg Fónod ezt az életutat, hanem a kéziratban maradt, levelezésekben lappangó adalékok segítségével teszi még teljesebbé az addig ismert Fábry-portrét. Fónod monográfiája nemcsak a nyolcvanas évtized, hanem a második világháború utáni tudományos irodalmunk fontos, reprezentáns és hiánypótló teljesítménye, mondhatjuk túlzás nélkül, Fábry-lexikona, melynek bizonyos megállapításaival vitatkozhatunk, ez azonban nem kisebbíti a mű jelentőségét. A várt mű a szélesebb körű általánosabb és szakmai elismerést is kiérdemelte — szerzője megkapta érte a monográfia kiadói évében alapított, első alkalommal kiadott Fábry Zoltán Irodalmi Díjat. Megjegyezzük, hogy a monográfiát átdolgozott, lerövidített formában Perben a történelemmel címen 1993-ban újra kiadták. Néhány hangsúly megváltoztatásával azonban a szerző hű maradt ahhoz a felfogáshoz, amelyet a Megmozdult világban című kötetben vállalt; a később kiadott, leredukált feldolgozás egyértelműen az eredeti monográfiára épült, hogy népszerűsítő formában, de ugyanazt az önismereti alaptételt hangsúlyozza, mely a szlovákiai magyar szellemiség számára a Fábry-életműből árad. Fábry Zoltán életművének eddigi legteljesebb feldolgozásán túl a stószi író Összegyűjtött írásai eddig megjelent tizenegy kötetének válogatása és összeállítása is Fónod Zoltán nevéhez fűződik. Nem véletlen az sem, hogy a Szétszóródás után (1998) című legújabb könyvében egy egész fejezetet szentel (A humanizmus peré) a Fábry-életmű kapcsán történő „újraértékelés” körének, illetve néhány felvetődő fontos szempont értelmezésének. A politikai rendszerváltást követően a kilencvenes évek elején ui. több — nyilvános
