Irodalmi Szemle, 2000
2000/9-10 - JUBILÁNSOK - Alabán Ferenc: A hiteles önismeret szellemisége (Portrévázlat a 70 éves Fónod Zoltánról)
A hiteles önismeret szellemisége (Portrévázlat a 70 éves Fonod Zoltánról) Fónod Zoltán eddigi alkotói pályája konkrét tapasztalatszerzésre hívja az érdeklődőt a szlovákiai magyar irodalom megismerésére, problémáinak megértésére és értékelésére, ami egyúttal önmagunk megismerését, hagyományaink és jelenünk vállalását is jelenti, hogy megőrizhessük nemzeti hovatartozásunkat, tudatosítsuk a kisebbségi szerepkört, s ezáltal egy szélesebb térben elfogadjuk és erősítsük a közép-kelet-európai népek egymásrautaltságának tudatát. Mindez annak a központi szándéknak és igyekezetnek a kifejeződő folytatása és gondolatisága, amit Fónod már hangsúlyosan deklarált előző közírói, kritikusi, irodalomtörténészi és pedagógusi munkásságával, s annak eredményeit bizonyító köteteivel. Legrészletesebben eddig a két háború közti szlovákiai magyar irodalom témakörével és Fábry Zoltán életművével foglalkozott; idevágó könyvei tudományos igénnyel megírt publikációk, melyekben a műközpontúság és esztétikai értékrend alkalmazása mellett nem feledkezik el a történelmi és társadalmi változások, erők befolyásoló hatásáról és értelmezéséről sem. Figyel az irodalom önismereti funkcióira, az egyetemes magyar irodalom értékrendjére és fejlődési folyamataira, hogy a „szétszóródás” állapotában is szakszerű és precíz válaszokat adjon a kisebbségi lét, a fennmaradás kérdéseire és hogyanjára, a kisebbségi irodalom és szellemi lét időszerű megújulásának gondjára. Pályájának eddigi alakulása, akárcsak irodalmi-szellemi munkássága sokrétű. Pedagógusként kezdte, tanított polgári és általános iskolában, majd újságíróként folytatta. A Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányai mellett a Szabad Földműves című lap szerkesztője, 1960-tól majd egy évtizedig az Új Szó kulturális rovatának a vezetője. 1969-től a Madách Könyv- és Lapkidaó igazgatója, ahonnan rövid működés után visszatért az Új Szóhoz, s két évig a külpolitikai rovatot vezette. 1972-től 1978-ig ismét a Madách Kiadó igazgatója (közben a főszerkesztői tisztséget is ellátta — 1983-ig). Politikai okoknál fogva távoznia kellett a kiadótól és 1983-tól a Komensky Egyetem Magyar Tanszékére kerül, tehát visszatér a pedagógiai pályára. 1986-tól 1989-ig a tanszék vezetőjeként tevékenykedik nagy erudícióval. 1996-ban nyugdíjazták, 1998-tól befejezte tanári tevékenységét, 1996-tól szerkeszti az Irodalmi Szemlét, és jelenleg a Szabad Újság főszerkesztői posztját is betölti. Ebből a néhány konkrét adatból is kitűnik, hogy Fónod Zoltán szinte mindig felelős, kisebbségi létünk szempontjából fontos beosztásokban és munkahelyeken tevékenykedett, s legfőbb feladatának, mint szlovákiai magyar értelmiségi, kisebbségi közösségünk érdekeinek következetes szolgálatát tartotta. Különböző közéleti tisztségekben — mint a Csemadok Központi Bizottságának tagjaként, az SZSZK Kormányhivatala Nemzetiségi Bizottságában és a
