Irodalmi Szemle, 2000
2000/5-6 - A 70 ÉVES DUBA GYULA KÖSZÖNTÉSE - Alabán Ferenc: Az irodalom interpretációja 1. (értekezés)
Alabán Ferenc Az irodalom interpretációja 1. (Reflexív irodalomelméleti értekezés két tételben) „Az irodalomtörténet válsága — az irodalomtudomány megújulása.” (Béládi Miklós: Értékváltozások) „És valóban, a múlt ott hat mai irodalomértésünk kérdésirányaiban, a szövegek történetiségét illető előfeltevéseink formáiban, s alighanem jelen van egész esztétikai kultúránk mentalitástörténeti alapjaiban is.” (Kulcsár Szabó Ernő: Történetiség Megértés Irodalom) I. Az irodalom fogalmának értelmezése ESZTÉTIKUM AZ INFORMÁCIÓCSERÉBEN Amikor jelenünkben jelző nélkül „irodalom"-ról beszélünk, valójában az ún. szépirodalomra gondolunk, amelyben az esztétikai érték mindig kitüntetett és meghatározó jelentőséggel bír. Az ide sorolható műveket kizárólag vagy nagymértékben az esztétikai élmények kedvéért olvassuk, mivel azok művészi értékekkel rendelkeznek — ettől szépirodalmiak. Az irodalom fogalma alatt azonban nemcsak szépirodalmi szövegeket értünk, hanem szélesebb értelemben ebbe a kategóriába sorolhatók a szellemi kultúrát képező filozófia, művészet, vallás, ideológia, politika, erkölcs és jog tárgykörébe tartozó szövegek is, melyek időszerű eredményekről tudósítanak. Emellett a közérdekű hírtudósítás, a hírlapok és az újságok szövegei, a rádiós és televíziós közlemények is „irodalom”-nak tekinthetők, bár sajátosságaikban merőben eltér(het)nek a szépirodalomtól. A legtágabb értelemben felfogott irodalom egyes ágait a bevett szóhasználatban „szakirodalomnak”, illetve ez utóbbit „hírközlési irodalomnak” is szokás nevezni Szinte már értelemzavaróan hat, hogy a „szépirodalmat” sokszor csupán ,irodalomként” emlegetjük hiszen irodalomtudományról, irodalmi életről, irodalmi klubokról beszélünk, nem pedig szépirodalom-tudományról, szépirodalmi életről, szépirodalmi klubokról stb. A jelentések szűkítése során a szépirodalmi szövegek egyéb alkategóriákba is sorolhatók, így például Szerdahelyi István a szépirodalmi szövegeket „autonóm művészeti” és „alkalmazott művészeti” szövegekre osztja és mindkét szövegosztályt további alosztályokra különíti el.1 Ilyen értelemben az autonóm művészeti irodalom alosztályai a visszatükröző művészeti irodalom és a szépművészeti irodalom, az alkalmazott művészetié pedig a szórakoztató
