Irodalmi Szemle, 2000

2000/3-4 - MÁRAI SÁNDOR MŰVEIBŐL - Vladimír Páral: Anyaszív (elbeszélés)

Vladimír Páral

— Én meg a te lányod vagyok — jegyezte meg Nina bátortalanul.

— Te csak azért lettél, hogy Bobes elvegyen engem.

Mirka asszony eldobta a cigarettáját a porfelhőbe.

— S mégis otthagyott minket.

— De előtte lakást, bútort, pénzt szerzett nekünk... és velünk maradt volna, ha csak egy kicsit is akartad volna. A te híres szeretőd, Stepán pedig négy hónap után meglépett, miután Mireket ott hagyta a szíved alatt.

— És a szívemben.

Mirka asszony újabb cigaretta után nyúlt.

— Stepán férfi volt. Mint amilyen Mirek is, a fia. A mi fiunk. Az enyém.

Gyufát gyújtott, és mélyre szívta a füstöt.

— De Bobes, a te apád csak egy puhány volt, olyan, mint a cseh kocsonya. És te rá hasonlítasz, Ninácska.

Nina agyonrágott alsó ajkába harapott.

— Ha a papa találkozik velem, mindig megsimogat, s pénzt ad, ha most nem is igen van neki. De Stepán... már három éve a börtönben van, ugye?

— Négy éve, s még két évig bent lesz.

— S van rá esély, hogy Mirek, a fiacskája, aki most valóban rá hasonlít, hamarosan megy utána.

— Ő az én fiam. Életem értelme. Amikor annak idején Stepán simogatott engem, s gyötört a két szemével, a lélegzetével, a bőrével, — akkor fiút akartunk, s meg is csináltuk őt, nem szombaton este tévénézés után, amikor még nem akaródzik aludni, vagy vasárnap reggel, mivel nem kell munkába menni, hanem mivel akartuk őt, szeretkeztünk éjjel-nappal, szabadon, tűzzel... Igen, csak négy hónap volt, de többet ért, mint a Bobessal eltöltött hosszú esztendők. Ne légy mérges. Te nem Stepán lánya vagy, nem szabadon és szenvedélyből születtél, nincs az ereidben lüktető vér, csak a Bobes ritka, tejes írója. Nagyon az idegeimre mész! Miért nem vagy legalább egy kicsit nő? Nézd meg magad, fekete a ruhád, mint valami apácának...

— A világos ruha sokba kerül, anyuci.

— Eresek a lábaid, az arcbőröd, mint a túró, és az ajkad össze van rágva... Kinek van kedve ilyen ajkat megcsókolni? Miért félsz úgy a férfiaktól? Néha miért nem mész utánuk?

— De hiszen én mindent miattad teszek — suttogta Nina a sírással küszködve.

— Akkor ugorj el nekem cigarettáért. Hozz egy karton Cleát, kérlek.

A hentesüzlet és az Experiment vendéglő közti üzletsoron újabb hosszú sor keletkezett: a zöldség- és gyümölcsboltba banánt hoztak.

— Ha a karton Clea helyett csak három csomaggal hoznék, ami hétfőig elég lenne, akkor vehetnék egy kiló banánt is — javasolta Nina az anyjának.

— Szörnyen ingerelsz, Nina! Ha sorbanállást látsz, mindjárt te is oda akarsz menni. Ezek a cseh kocsonyák milyen szerencsétlenül özönlenek, ha valaki importál néhány láda banánt... Vagy rúgjatok bele a ládákba, vagy hordjátok szét a banánt fizetés és sorbanállás nélkül! Ezért nem lőhetnek le titeket. Akkor majd több ládával fognak importálni, meglátod. Hiszen az ember nem élheti le az életét nyomorúságos térdelésben.