Irodalmi Szemle, 2000
2000/3-4 - MÁRAI SÁNDOR MŰVEIBŐL - Röpirat a nemzetnevelés ügyében
Márai Sándor műveiből szül. S talán Huxleynek és az oxfordistáknak van igazuk, akik azt mondják, hogy az ellenséget csak egy módon lehet legyőzni: ha elviseljük. * Horthy proklamációját délben fél kettőkor olvassa fel a rádió. Fél öt felé az első gyanús jel: a vezérkari főnök bejelentése, mely további verekedésre buzdítja a csapatokat. Este kilenckor Szálasi „Hadparancsa”. Ez a történelem leghosszabb „hadparancsa”. Dagályos, bombasztikus, értelmetlen, üres szócsép- lés; svádáján érzik, hogy az elmebajos, aki sokáig hallgatott, örül, mert végre beszélhet. Aztán nyilas versikét szavalnak a „talajgyökérről”. * Az elmúlt hónapokban sokan azt hittük Magyarországon, hogy már a pokol fenekére estünk. Két napja tudjuk, hogy a pokol fenekénél is van mélyebb szint: mintha egy csapóajtó megnyílt volna, mintha még az eddiginél is mélyebb, bűzösebb gyehenna fogadna be. * Ezek a méltóságos középosztálybeli urak, akik Malinovszkij csapatai közeledtére egyszeriben felfedezték antifasiszta érzelmeiket: nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy néhány bizalmas körben hangoztatott németellenes megjegyzéssel, vagy azzal, hogy a nyilasok által megszállott hivatalból néhány héten át távol maradnak: levezekelték a felelősséget, mely a letűnt rezsim bOntömegéből személy szerint őket is terheli. Általános vádak mindig igazságtalanok; ezért nem árt, ha személy szerint számoltatnak el mindenkit. Senki nem kért tőlük lehetetlent. Csak erre feleljenek: hol, miben segítettek azoknak, akik méltányos és igazságos eszközökkel tíz, húsz év előtt demokratikus Magyarországot akartak építeni? Ez az elszámolás kényelmetlen lesz Röpirat a nemzetnevelés ügyében Részletek Egy nemzedék fölébredt az idillből, s csaknem átmenet nélkül, egyik napról a másikra meg kellett tudnia, hogy az emberiség életében sorsforduló következett be. Ez a sorsforduló, méreteiben és jelentőségében, csak azokhoz a pillanatokhoz hasonlítható, mikor az antik világot, annak minden eszméjét, felváltotta a kereszténység, mikor a reformáció két pártra szakította Európát, s a francia forradalom megteremtette az európai civilizáció alapfogalmait. Hasonló válságban, sorsfordulatban élünk ma is. Hiú erőlködés lenne megjósolni, milyen életformák, társadalmi rendszerek alakulnak ki e nagy változásból. Európa legjobb szellemeinek meggyőződése, hogy a bolsevizmus nem lehet az occidentális tömegek életformája. A bolsevizmus körül lezajlott az elmúlt két évtizedben az a „néma népszavazás”, az a „mindennapos népszavazás”, melyet Renan egy nemzet öntudatának, a maga jövője mellett tett mindennapos hitvallásnak nevez Az occidentális munkástömegek lelkében
