Irodalmi Szemle, 2000

2000/3-4 - Szeberényi Zoltán: Egy tudatos író különös világa

Száz éve született Márai Sándor

13.

Mi volt értelme? Nem tudom. Mi terve?

Nem adott jelt soha. Mint a vadak A szűz tüzet, némán imádtalak. —

Ma sem tudom: kerüllek? Vagy kereslek?

Forró ólom, a tapasztalás hűvös Vizébe öntlek, s kutatom jeled —

Mutatsz Szüzet, Oroszlánt, Gyereket,

Hasonló vagy Számjegyhez és Betűhöz.

Üzensz a testek múló anyagából,

Egy szóban égsz, mint a vad szent a máglyán,

A nyers anyag rejt, mint szobrot a márvány.

Mikor félútra ér, megáll a vándor,

Figyel. Mint a haldoklók körme, kékell A távol. Alkudj meg a szenvedéllyel.

1939—1940

SZEBERÉNYI ZOLTÁN

Egy tudatos író különös világa

(Jubileumi tallózás Márai Sándor műhelyében)

Egy évtizeddel a rendszerváltás után még mindig sok az előítélet, a torz információ az olvasók körében századunk egyik legnagyobb magyar írójáról, Márai Sándorról. A „véres és hadköteles” huszadik század nagy tanúja és kárvallottja ő, aki hatvankötetnyi életművében adott követendő, a magyar nyelvterület határait messze meghaladó példát az emberi értékek védelmében folytatott következetes harcra, a hazafiság és egyetemesség elválaszthatatlansá- gára, a szülőföldhűségre, pedig mostoha sorsa messze sodorta hazájától, felnevelő-indító közegétől, szülővárosától. Két olvasói generáció tudatából hiányzik alakja; személye és műve négy évtizeden át ki volt rekesztve a magyar kultúrából, s lényegében csak halála után foglalhatta el méltó helyét a magyar irodalom egyetemén. A napjainkban egyre nagyobb méretekben kibontakozó magyarországi és külföldi Márai-kultuszt tudatos elhallgatás, torz információk terjesztése, durva lejáratási kampány előzte meg, ez magyarázza és indokolja az író centenáriuma körüli élénk olvasói és kritikai érdeklődést.

Márai esetében nem hangzik üres frázisnak, hogy a század gyermeke. A tizenkilencedik század utolsó évében, 1900-ban született Kassán, azon a napon, amelyiken öt évvel később József Attila. Ezért április 11-e, a magyar költészet napja József Attila mellett az ő alakját is asszociálja. Családja apai ágon szász eredetű. Családi nevük — Grosschmid — arra utal, hogy ősük egy garaskovács