Irodalmi Szemle, 2000
2000/1-2 - Polgár Anikó: Az erdő szeme (költemény)
Polgár Anikó Az erdő szeme (Tájleíró költemény) Belém nézett az erdő: hatalmas, sárba ragadt talp, valami érzékeny tipeg és. Lilás farkasnyelvek nyalogatták a kérget. A mamutfenyők: nagy, fekete farkú mókusok. — Ahogy nőttek, egyre sötétedett az ártatlanpiros bőr. A hegyek szeme vörösre dagadt. Lábszáramról legördültek a megszáradt göröngyök. A fák hajából madarak potyogtak. Lyukas hátukból eleredt a víz. A folyók lázasan morogtak, és most sem hunyták le csillogó szemük. A levegőben szétdurrant tojások. A földön néhány bűzös repedés: szőrös, felpuffadt bogár. Vörös lé fröcskölt mindenfelé. Körben egy újabb fasor: kígyók, egymás farkát harapva. A szél felrobbant valamit. Nincs füstje, lángja. Duzzad a szikla, megfojtva a kő. A táblákat perzseli s kiköpködi a víz. A bogarakat dobálom, undorral, Deukalión háta mögé.
