Irodalmi Szemle, 1999
1999/11-12 - HORIZONT - Gáspár Tibor: Háromszázötven éves a komáromi gimnázium (publicisztika)
Háromszázötven éves a komáromi gimnázium szlovák tagozattal. Ilyen körülmények között gimnáziumunk egyre nagyobb feladatokat vállalt nemzetiségi oktatásügyünkben, a magyar értelmiség képzésében. A magas szintű nevelői és oktatói munka eredményeként a komáromi diákok tisztességesen megállták a helyüket nemcsak a cseh és szlovák, hanem a külföldi főiskolákon, egyetemeken is. Iskolánk növendéke volt Selye János orvos-kutató tudós is, akinek az emléktábláját épületünk folyosóján 1994. augusztus 29-én lepleztük le. Intézetünk Czuczor Gergely Önképzőköre évtizedeken át rendszeresen tartotta összejöveteleit, amelyeken megemlékeztek a nevezetes irodalmi évfordulókról, foglalkoztak tudományos kérdésekkel és a szlovákiai magyar ifjúság problémáival is. Az 1913-ban alakult cserkészcsapat külön színt jelentett gimnáziumunk életében, a kitűnő vezetők erős akaratra, leleményességre, bátor helytállásra, szorgalomra, segítőkészségre, becsületre, önfegyelemre nevelték a tagokat. Nyári szünidőben legtöbbször az Alacsony- és a Magas-Tátrában táboroztak. A táborozási alap javára 1930. május 21-én fellépett városunkban Mécs László költő is. A színjátszó együttes bemutatói Komárom kiemelkedő kulturális eseményei közé tartoztak. Az ének- és zenekar pedig a diákoknak alkalmat adott a zenei önművelésre és a nyilvános fellépésekre. Kitűnő intézmény volt a Diákmenza, amelyet Palkovich Viktor, gútai plébános áldozatkészsége hívott életre. A Mariánum-internátus pedig 1929-ben létesült, lakóinak száma 70 körül volt, akik szigorú igazgatói és tanári felügyelet mellett tanultak. Az új csehszlovák tanterveket 1933-ban vezették be, és kisebb változtatásokkal 1938-ig ezek voltak érvényben. A novemberi határváltozás után iskolánkban is áttértek az akkor érvényben levő magyarországi tantervekre. Ezt követően párhuzamosították az osztályokat, így számuk tizenhatra növekedett. Mindez az épület átalakítását követelte, és 1941 nyarán a földszinti tornateremből meg az altiszti lakásból tantermeket létesítettek, ezzel megszűnt a délutáni tanítás. Az udvar keleti részén az 1941/42. tanévben felépült a két tornaterem. A második világháború első éveiben aránylag még zavartalanul folyt a nevelői-oktatói munka, de később szénszünetek, vonatkorlátozások, légiriadók egyre nagyobb mértékben zavarták a tanítás menetét, majd a front közeledésével megszűnt a rendszeres pedagógiai tevékenység. A háború befejezése után a diákok közül még néhány tucat visszatért, de miután a csehszlovák állami szervek bezárták a magyar iskolákat és államosították gimnáziumunkat, a komáromi diákok jelentős része is anyaországi középiskolákban folytatta tanulmányait. A hontalanság éveiben szlovák gimnázium működött intézetünkben, majd miután a nemzetközi és belpolitikai helyzet változása következtében visszakaptuk állampolgárságunkat, megkezdődött a magyar iskolahálózat kiépítése és 1950/51-ben tanintézetünk is megnyitotta kapuit. A történelmi és kulturális hagyományokban gazdag Komárom nemcsak a közeli vidékek diákságát vonzotta, hanem a magyarországi középiskolákból
