Irodalmi Szemle, 1999

1999/11-12 - ARCOK ÉS MŰVEK - Jakab István: A szlovákiai magyarság nyelvhasználatának gondjai az ezredfordulón (előadás)

Jakab István hogy a magyarban a megnősül mellett nem szokott társhatározói vonzat állni. Ha e vonzat is fontos a közlés szempontjából, akkor az összeházasodik vagy az egybekel a.7. érzelmi megfelelője az oženiť sa igének. Még hamisítatlanabb szlovák szerkezet tükröződik ebben a mondatban: Péter és Anna elvették egymást (Peter a Anna sa zobrali). Péter elveheti Annát, de nyelvünk nyelvtani szabályai szerint ketten egymást nem, csak egybekelhetnek, összeházasodhat­nak. Ami a szlovákos ragozásmódot, pontosabban a szlovák prepozíciónak megfelelő magyar viszonyrag (esetrag) felhasználásával alkotott szerkezetek használatát illeti, talán nem hat annyira idegennek, mint a szlovákos vonzathasználat, mert a magyarban is szaporodnak az utóbbi időben a külviszonyragos alakok az adott esetben megszokottabb belviszonyragosak helyett; de lehet, hogy a ragozási rendszer hibái veszélyesebbek a vonzatköl- csönzéseknél, mégis kevésbé figyelünk fel ezekre, mert eddig is választhattunk abban, hogy orron vagy orrba vágunk-e valakit, fejünkre vagy fejünkbe csapjuk-e a kalapot stb. Bizonyos kifejezések esetében azonban már némi különbséget jelez a kül- és a belviszonyragos alak használata: a konyhában csak alkalmilag dolgozik a háziasszony, a konyhán meg alkalmazásban; a csallóközi ember halottak napján a temetőbe; az északkeleti nyelvjárás területén lakó meg a temetőre megy (a temetőbe már viszik), s mint Ruzsiczky Éva ötletesen állapítja meg egyik cikkének címében: a Jancsikák iskolába járnak, a Jánosokat iskolára küldik. A szállodában rendszerint még szobában laknak, a szállón vagy szálláson többnyire már szobán. A szlovákban is előfordul a szállodával kapcsolatban a v izbe (’szobában’), de gyakoribb már a na izbe (’szobán’) elöljárós szerkezet, s ezt a diákotthonok (kollégiumok), internátusok szobáival kapcsolatban is alkalmazza. így a szlovákiai magyar diákok nyelvhasználatában is ez vált közhasználatúvá: internát on (’na interná­te’), szobá n (’na izbe’) laknak. Noha a szálló, szállás (vagy e szavakkal alkotott összetett elemek (munkásszálló, nővérszállás stb.) esetében kimutatható a magyarban is bizonyos tendencia a külviszonyragos alakok előnyben részesítésére, az iskola szó csak akkor kap külviszonyragot, ha ’tanfolyam’, ’oktatás’ jelentésben fordul elő. A szlovák nyelvhasználat analógiájára a szlovákiai magyarok nyelvhaszná­latában az iskola akkor is a külviszonyt kifejező nyelvtani eszközöket kapja gyakran, amikor hagyományos értelemben (’oktató-nevelő intézmény’) fordul elő, főként iskolatípust megnevező szóban (középiskolá r a iratkozik be, középiskolá n tanul stb.), sőt olyan más szavak esetében is, amelyek az iskola szót iskolatípusnévként helyettesítik (gimnázium o n tanul; szakmunkás- képző r e jelentkezik). Minden szlovák hatást nem mutathatunk itt be, de talán ennyi is elég volt, hogy képet kapjunk nyelvhasználatunkról, nyelvművelésünk gondjairól. Sajnos, helyzetünk az utóbbi időben egyre romlik. Említettük, hogy sok szlovák alkalmi kölcsönszótól szabadultunk már meg, mert szorosabbá vált a Magyarországgal való érintkezés, s nyelvművelésünk is törekedett a magyar megfelelők felkutatására és elterjesztésére. Arra is nagyon ügyeltünk, hogy nyelvhasználatunkba legalább standard szinten ne kerüljenek be az ún.

Next

/
Thumbnails
Contents