Irodalmi Szemle, 1999
1999/11-12 - Rácz Vince: Roráté, Csend és hang (vers)
Rácz Vince versei Roráté Ahogy tartottál a fénybe kopottas téli fénybe a bölcsőhalál elkerült s kibírtam már a hétfogást azóta telet is nyarat is festett körém a táj s megköpdöstek csillagok — Szerencsés legyen! — szólt a koldus ég s került fejemre áldás is átok is elég. Üvegpohárban hóvirág volt a reggelem, füvek folytak lábaimhoz s most csak süket csend költöget éjjel is nappal is. Látod bolond fiad őrült reménykedőként örök tetőkön szédeleg mint kit a Hold megzavar telve is fogyva is s ha majd a torzuló idő felveti csontjaink téged is engem is kiás s felettünk elnyargal a szél kacagva őrült garabonciás
/
