Irodalmi Szemle, 1999
1999/9-10 - TALLÓZÓ - Új helyesírási szótár
TALLÓZÓ * Tegyük fel, hogy felhúzták a szó előtt a sorompót — bekerült a szótárba —, ám továbbra is bizonytalan, hogy magyar vagy idegen alakban fog-e szerepelni ott. Ebben a szótárban már magyarosan van írva a kapucsfnó, a holokauszt, a dzsúsz, a grépfrút, ugyanakkor megmaradt angolosan a spray, a whisky. — Hát próbálja meg a whiskyt magyarosan — viszkinek írva — forgalomba hozni! Ha ez sikerül, akkor én díjat adatok magának. Az idegen szónak mindig van varázsa, ezt én nem tagadom. De meglátja, szép lassan el fognak terjedni a magyaros változatok. A dzsúszt is és a kapucsínót is látni fogja majd az itallapokon. * Biztosan sokakban felvetődött már a kérdés: miért van egyáltalán szükség helyesírásra? Nem lehetne nagyobb szabadságot adni a nyelvhasználónak, még ha a nyilvánosságnak ír is? — Egyszerű az oka: ez nagyon sok pénzbe kerülne. Az egyik minisztérium így írna, a másik fogalmazó meg úgy, a főnök ezt szereti, de a Mancika másképpen írná, így aztán mindent újra kellene gépelni. Másrészt rettentő ronda lenne! Ugyanaz a szó egyszer ly-val, máskor meg j-vel, hát mi lenne ebből? Iszonyat. Probléma lehet, hogy a nyelvész ítéletei is alapvetően szubjektívak, hiszen ő is csak a saját nyelvérzékére számíthat. Az általa megfogalmazott szabályok mégis gyakran előíró jellegűek. * Említette, hogy ebben a szobában összejött egy csapat nyelvész, és ők határoztak arról, hogyan kell írni például a kapucsínó szót. — Igen, a kapucsínóról valóban vita volt. Abban egyetértettünk, hogy a végén hosszú ó legyen, de szóba került egy cs-s, két cs-s, rövid i-s és hosszú í-s változat is. Végül néhány szavazattal nyert a kapucsínó, egy cs-vel és hosszú í-vel. Ezek nem személyes döntések. A világban élünk, ismerjük a hagyományt, megkérdezzük az embereket, és a körülmények figyelembevételével leírjuk a szót. Különben is: minden tudományágban a szakemberek döntik el a vitatott eseteket. Nyílt titok volt, hogy új szótár készül, lehetett javaslatokat tenni, és sokan tettek is. Másrészt ez a szótár csak javasol. Magyarországon a helyesírásra nézve semmilyen törvény vagy rendelet nincsen, tehát mindenki úgy ír, ahogyan akar. * Ön szerint baj, hogy nincsen ilyen rendelet? — Nem, éppen ellenkezőleg! Magyarország ebből a szempontból az egyik legdemokratikusabb ország: minden állami szabályozás, és amíg élek és beleszólásom van a dolgokba, nem is lesz. A helyesírás nem olyan törvény, hogy szabad-e szíven szúrni valakit, vagy nem szabad. Egy fiatalember, ha dzsúszt akar kérni a diszkóban, azt mond, amit akar, úgy írja le, ahogyan akarja. Tényleg, maga hogy írná le, hogy diszkó?
