Irodalmi Szemle, 1999
1999/9-10 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Alabán Ferenc: A dimenzionált szellemiség hatóerejével
Könyvről könyvre ma Kelet-Európában, az nem a határkérdést érinti, hanem a szellemet és az erkölcsöt.” Fábry Zoltán öröksége, gondolatisága és egész szellemisége kapcsolható ezekhez a normákhoz; nem az előjogok hangoztatása, hanem a kisebbségek szabad és egyenrangú helyzetének megteremtése, melynek előfeltétele a társadalmi és a szellemi megújhodás összekapcsolásának a lehetősége. Ehhez pedig Kelet-Közép-Európa országainak létrejött pluralizmusa alkalmas a legmegfelelőbb módon. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány fontos gondolatot Fonod többször is felvet, így például a nemzetiségi együttélési modell szükségességének ideáját két írásban is hangsúlyozza. E cikkek kísérőjelensége — a többször konkrét és számszerű adatokra való hivatkozás mellett — a gyakori idézetek alkalmazása, mely esetenként emelkedettséget és pátoszt eredményez. Érthető is lehet a módszer alkalmazása, mert a sajtó számára írt cikkek gondolatiságát, az atmoszféra-teremtés és stílus hangulatisága is pozitívan befolyásolja és hatásértékekkel bír. A cikkek a kilencvenes évek elején íródtak, s jórészt a hazai magyar sajtóban publikálták. Egyértelműen a társadalmi-politikai változásokat tudatosító, a múlt és a tapasztalatok ismeretében a jövő lehetőségeit is fel-felvillantó szándék és motiváció nyilvánul meg bennük. Nemcsak gondolati értékei és stiláris sajátosságai miatt tartoznak egymáshoz ezek az írások, egységes és kiérlelt szemléleti rendszert is alkotnak A szakmai megalapozás és argumentáció szinte tanulmányjelleget kölcsönöz a hosszabb írásoknak, a rövidebbek a szlovákiai magyar sajtó színvonalas termékeiként értékelhetők. Tematikai és műfaji egybetartozásuk sugallja azt a gondolatot, hogy Fonod Zoltán történelmi, politikai, művelődés- és kultúrpolitikai írásait, esszéit és tanulmányait nemcsak a Szétszóródás után című kötet utolsó fejezeteként beszorítva, az irodalommal, kritikával foglalkozó tanulmányok és kritikák után kellene újból közzé tenni, hanem külön válogatott/gyűjteményes kötetet lehetne szentelni e sajátos műfajú sajtótermékek kiadásának. Ez azért is lenne figyelemre méltó, mert Fonod nagy tapasztalatokkal rendelkező közíró is egyben, aki permanensen figyeli és regisztrálja a társadalmi változásokat és a legpozitívabb módon elkötelezettje a szlovákiai magyarságnak, integráló személyisége a kisebbségi kultúrának. Nota bene ezek a szubjektív előfeltételek a szlovákiai magyar kulturális és szellemi közegben nem magától értetődően és objektívan adottak. Színvonalas szlovákiai magyar publicisztikáról jelenünkben csak nagy fenntartásokkal beszélhetünk; a felkészülés, a következetesség, az igényesség és a pozitív szemlélet ezen a téren csupán elvétve tapasztalható és követhető nyomon. Fonod eddigi munkásságának idetartozó része nagyszerű példáját adja a felsorolt közírói minőségeknek. * * * A Szétszóródás után című kötet írásai, legyenek bár különböző céllal és igényességgel megírva, legyenek bár műfajilag is eltérőek, kiérlelt kritikusi- irodalomtörténészi-közírói szemléletről, dimenzionált értékrendről, letisztult és következetes alkotói magatartásról tanúskodnak. A kötet egész anyagában munkál annak a szellemi horizontnak a felmutatása, folytatása és kiegészítése, amely a szlovákiai kisebbségi magyar tágabb szintű irodalomértés és kulturált-
