Irodalmi Szemle, 1999

1999/7-8 - Duba Gyula: Joyce-szal Ontario tartományban 3. (esszénovella)

Joyce-szal Ontario tartományban 3.

őstermészet és magas szintű civilizáció elválaszthatatlan egységben jellemzi Ontario tartományt. Amiből akár olyan következtetést is levonhatnánk, hogy azért nem élő erő és közösségi tudat a történelem, mert a vadonnak nincs történelme! Időtlen és elemi valóság, öröktől fogva való, számításon és időn kívüli, mint a kozmikus térségek. Az ország s egyben a földrész északi része, a Laurentium vagy Kanadai pajzs, mely a Hudson-öblöt valóban pajzsként fogja körül, ezen tundra- és jégvilág nem ismerhet emberi történelmet, a maga múltját nem is évmilliókban, hanem talán évmilliárdokban tartja számon és máig magán viseli a tízezer éve lezárult jégkorszak nyomait. Ehhez a korhoz mérve az ország lakóinak történelme alig egy röpke pillanat! Jacyues Cartier a francia hajós 1534—35-ben fedezi fel a Szent Lőrinc folyó vidékét, s hatvan év múlva jelennek meg Quebeck tartomány északkeleti csúcsán, az Atlanti-óceán partvidékén az első francia telepesek. Az angol jelenlét 1620-ban kezdődik, amikor a puritán telepesek, a Zarándok Atyák Új Angliában megjelennek. Majd 1670-ben megalakul a Hudson Bya Company, s ezzel a brit prémkereskedelem egyeduralkodóvá válik a távoli észak tundrái és őserdei vidékén, a Hudson- öböl mentén. Az ország ekkor angol és francia gyarmatbirodalom. A franciák az angolokkal vívott hétéves háborúban (1756—63) veszítik el birtokukat, ezután a francia területek a mai Quebeck területére korlátozódnak. Ennyi az, amit az országnak a fehér civilizáció értelmében vett őstörténetéről elmondhatunk. Összevetve Európa történetével valóban töredékidő! Olyan néhány évszázad csupán, amely maga is az európai terjeszkedés és civilizáció jegyében folyik, s tart napjainkig. Történelmi tény, következményeiben még látni fogjuk, hogy a felfedezések korában Európa valóban szétadta kultúráját, exportálta vallását és a maga képére formálta a világot a meghódított nyugati földrészeken.

Emlékezni azért így is lenne mire, s ha a kanadaiak mégsem igazán tartják számon múltjukat, annak más oka is lehet. Az emberiség legemlékezetesebb eseményei, a háborúk Ontario tartományt sem kerülték el, mint már mondottuk volt, angolok a franciák ellen, s mindketten az indián őslakosság ellen viselték háborúikat. A National Geographic kanadai száma négy korszakra osztja az ország történelmét. Első korszak a First Presence, First Peoples To ( Első jelenlét, Első népek) kora 1600-ig tart az ősidőktől, az Iroquoian (irokéz) indiánok s bizonyára más őslakó törzsek kora, ezen időkről konkrét ismereteknek alig találjuk nyomát. Európában a Habsburgok a törökkel háborúznak (zsitvatoroki béke), William Shakespeare a Makrancos hölgyet és a III. Richárdot írja, Galilei felismeri az energia megmaradásának törvényét, Károlyi Gáspár elkészül a „vizsolyi biblia” fordításával és Balassi Bálint megírja a Szép magyar comoediát.

A második korszak l600—1790 között a New Arrivals, Név Alliance (Új érkezések, Új szövetségek) ideje, a kor szereplői közül ketten: Joseph Brant, or Thayendaneges (1742—1807) indiánfőnök, vagyis Mogawk chief and Britisch Loyalist, és John Graves Sumcoe in 1791 lientenant-governos of Upper Canada, (hadnagy és helytartó). Ebben a korszakban alakulnak ki a mai viszonyok előzményei, s a hatalmi állások elrendeződnek. A harmadik korszak 1790—1867 között a Migration, Expansion (Bevándorlás, Terjeszkedés) korszaka, melyről a