Irodalmi Szemle, 1999
1999/5-6 - TUDOMÁNY - Popély Gyula: A „csehszlovák demokrácia” jellege az impériumváltás után (tanulmány)
módszerei. Az élet minden területén megnyilvánuló magyarellenes törekvések a felvidéki magyar nemzetrész tagjait másodrendű állampolgárokká — egy részüket egyenesen hontalanokká — degradálták saját szülőföldjükön, az önmagát szabadnak és demokratikus berendezkedésűnek hirdető Csehszlovák Köztársaságban. JEGYZETEK 1. Vö. Masaryk, T.G; A világforradalom. Emlékek, gondolatok 1914—1918. Praha 1928, 549—675. old. 2. Az impériumváltás utáni felvidéki állapotokat Peéry Rezső a következőképpen jellemezte életrajzi esszéjében: „A fordulat, a -prevrat- Szlovenszkón igen sokáig a kiutasításokat, a kárpótlás nélküli kisajátításokat, az állampolgárság megvonását, a nyugdíjak rendezetlenségét, súlyos adókat, a pusztulás, pangás, megrekedés, elszegényedés folyamatát jelentette a kisebbségi magyarok szótárában. Megszűntek, illetve elköltöztek vagy elmenekültek az állami támogatásból fenntartott reprezentatív szellemi intézmények, a pozsonyi magyar egyetem — amely nagy könyvtárát Pozsonyban hagyta —, a jogakadémiák, a Selmecbányái bányászati főiskola, megszüntettek több történelmi nevű magyar középiskolát, a pozsonyi és kassai városi színházból Szlovák Nemzeti Színház lett magyar és német vendégelőadásokkal. Ez a gyökeres változás hirtelen, rögtönzésszerűen, hatalmi szóval és támogatással ment végbe, mint ahogy a német—magyar többségű Pozsony is rögtönzésszerűen, előre nem láthatóan vált szlovák fővárossá. Számban, erőben, gazdasági lehetőségekben megfogyatkozva, a hatalomból kicsöppenve, az állam támogató segítségét nélkülözve, diszkriminációktól fenyegetve, az államalkotó népek ellenségének bélyegezve, nyelvi nehézségekkel küszködve néztünk szét egykori létünk romjain a húszas évek elején." Peéry Rezső: Requiem egy országrészért. Pozsony 1993., 76—77. old. 3. Srobár, Vavro: T.G. Masaryk o pomeroch na Slovensku. Hofman, Josef — Odstrčil, Oskar: T.G.M. Jak jsme ho vidéli. Praha 1948., 152. old. 4. Uo. 152—153. old. 5. Ötszáznál több műemléket romboltak szét a Magyarországtól elszakított területeken. Népakarat, 1923. augusztus 12., 3. old.; Vö. Olay Ferenc: A magyar művelődés kálváriája az elszakított területen 1918—1928. Budapest 1930., 230—270. old. 6. A ledöntött Árpád-szobor romjainál. Kassai Újság, 1921. január 16., 3. old. 7. Olay Ferenc A magyar művelődés kálváriája... i.m. 236. old. 8. A Mária Terézia-szobor veszélyben. Népakarat, 1921. január 15., 5. old. 9. Olay Ferenc A magyar művelődés kálváriája... i.m. 263—264. old. 10. Francia vélemény a pozsonyi Mária Terézia-szobor ledöntéséről. Népakarat, 1922. április 30, 2. old. 11. Szavak és tettek. Népakarat, 1920. június 27, 1. old. 12. A szlovenszkói Magyar Népszövetség megalakulása Komáromban. Híradó, 1920. július 6, 1—2. old. 13. Uo. 14. A Magyar Népszövetség központja Komáromban. Híradó, 1920. július 27, 2—3. old. 15. A Magyar Népszövetség elnöki tanácsülése. Híradó, 1920. augusztus 21, 2. old. 16. Uo. 17. A Magyar Népszövetség betiltása. Híradó, 1920. október 23, 2—3. old. 18. Sielnický: Reassimilácia. Národnie noviny, 1920. október 1, 1. old. 19. Česť pamiatke padlých obrancov Slovenska. Slovenský denník, 1922. június 7, 3. old. 20. Petrogalli Oszkár: Az érsekújvári emlékszobor. Prágai Magyar Hírlap, 1922. június 11, 1. old. 21. Jankovics Marcell: Húsz esztendő Pozsonyban II. Budapest 1939., 161. old. 22. Uo. 159—160. old. 23. Sblrka zákonu a naíízení štátu československého. Ročník 1923, 207—218. old. 24. Poslanecká snémovna N.S.R.Č. 1923. I. volební období. 6. zasedání. Príloha k tésnopisecké zprávé o 194. schúzi poslanecké snémovny Národního shromáždéní republiky Československé v Praze v úterý a ve stredu dne 6. a 7. bezna 1923, 2451-----2452. old. 2 5. Poslanecká snémovna N.S.R.Č. 1923. I. volební období. 8. zasedání. Príloha k tésnopisecké zprávé o 234. schúzi poslanecké snémovny Národního shromáždéní republiky Československé v Praze ve čtvrtek dne 29. listopadu 1923 dopol, 1010—1013. old.
