Irodalmi Szemle, 1999

1999/5-6 - Pénzes Timea: Vágytöredékek

Pénzes Tímea

Van aki porhanyós. Halála előtt is. És aki csiklandós. Mint én. És aki papiros. Ő teleírja magát vagy teleírják. Ha pechje van, üresen hal meg.

Keserű lángok a számban. Tűzhányó leszek, rád hányok. Tüzet és narancs- sárga répát.

—ő—

Túl vagyok húszon, de ki számolja őket, túl vagyok ezen, azon meg amazonon is. Ma azt súgtam oda magamnak: átélni akarj, ne kiélni Aztán elaludtam

Meg szeretnék halni. Ne tegyelek tönkre téged is. Én bárkit tönkre tudok tenni, megmutassam? Csak magamat nem. Hogy mi? Feleségül veszel és tönkreteszei? Megmentesz tőlem másokat? Uralkodni fogsz felettem? Nekem nem árthat szó, tett. Nekem nincsenek határaim, én nem ütközhetek határokba.

A tiedbe sem. Össze sem olvadhatnának.